A szavazás eredményként negyedszer is indulhat az elnöki posztért októberben Evo Morales államfő, aki a Mozgalom a Szocializmusért politikusaként nevezett. Legnagyobb ellenfele Carlos Mesa korábbi elnök lehet, aki egyébként a fehér középosztály képviselője, azé a társadalmi csoporté, amely vezetésének éppen Evo Morales vetett véget. A szavazást azonban komoly kritika kísérte, az ellenzék szerint ugyanis mindez csak azt szolgálta, hogy Evo Morales újra indulhasson a választáson.
A bolíviai alkotmány szerint ugyanis egy elnök csak háromszor töltheti be pozícióját, és a 13 éve kormányzó Evo Morales most negyedszerre próbál indulni. Ráadásul 2016-ban egy népszavazáson a lakosság 51,3 százaléka elutasította, hogy Morales újra indulhasson, de 2017-ben ezt a bolíviai alkotmánybíróság mégis lehetővé tette. Ezt követően komoly tüntetések kezdődtek a februári referendum után elnevezett 21F mozgalom vezetésével, ám különösebb sikert nem értek el.
Az ellenzéki vezetők közül többen elutasították a részvételt a mostani szavazáson felesleges kiadásnak nevezve azt, ugyanis szerintük értelmetlen az is, hogy egy párt csak egy jelöltet indíthat. Szakértők szerint Evo Morales győzelmét biztosíthatja az, hogy a bolíviai ellenzék továbbra sem egységes.
Az első indián származású elnök 2006-ban került az ország élére, és azóta Bolívia évente közel ötszázalékos gazdasági növekedést tudhat magáénak. Az egykor kokatermelőként dolgozó Evo Morales nem véletlenül érvel azzal, hogy ez egyedülálló Dél-Amerikában, bár az is tény, hogy mindennek ellenére Bolívia a régió legszegényebb országa.
Az őslakos többségű országban az elnök mindenesetre széles körű támogatásnak örvend, aki maga is kiállt a hagyományőrzés, többek között a kokacserje-termesztés mellett, amelyben maga is érdekelt. Helyszíni tudósítók szerint már az őslakosok körében is sokan megkérdőjelezik Evo Morales újraindulását, különösen a 2016-os elutasító népszavazás után.