A koszovói parlamentben a fegyveres erők megalakításáról szóló törvény elfogadása alkalmával elhangzott, hogy a hadsereg létrehozását valójában három fázisban képzelik el. Először a törvényes kereteket alkotnák meg, ami valójában most meg is történt. Ennek részeként átszerveznék a már meglévő fegyveres erőket, kialakítanák az infrastruktúrát. A második fázisban a hadsereg irányításának fejlesztése és kiterjesztése szerepel, míg a harmadik fázisban operatívan is megkezdené működését a koszovói hadsereg.
A koszovói hadsereg kezdetben elsősorban könnyűfegyverekkel és aknavetőkkel, valamint páncélozott járművekkel lenne felszerelve. Fenntartása évente a pristinai büdzsé tervezete szerint kilencvenmillió euróba kerülne. A szerény költségvetés ellenére elemzők szerint a koszovói hadsereg a szövetségesek adományaiból gyorsan jelentősebb fegyverzetre is szert tehetne.
A hiedelemmel ellentétben elsősorban nem az Egyesült Államok adományozott fegyvereket Koszovónak, hanem főleg Törökország. A közelmúltban húsz darab Otokar Cobra típusú páncélozott harci járművet kaptak, török kommandósok pedig a szolgálatot teljesítők kiképzésében vesznek részt. Török automata kézifegyverekkel is felszerelték az egyenruhásokat, és tárgyalnak a törökökkel helikopterek vásárlásáról is. A napokban azonban 24 darab, több funkcióval ellátott, Humvee típusú páncélozott katonai gépjármű is érkezett Koszovóba az Egyesült Államokból.
Ramush Haradinaj miniszterelnök korábban azt nyilatkozta, hogy a hadsereg felállítására tett lépések mindegyikét egyeztetik NATO-beli stratégiai partnereikkel, elsősorban az Egyesült Államokkal. Facebook-profilján pedig azt írta, hogy Koszovó fegyveres, professzionális, többnemzetiségű és inkluzív erőt épít ki, amelynek alapját a NATO-standardok képezik. A könnyűfegyverzetű egyenruhások feladata lesz a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén.
Szerbia éles tiltakozását váltotta ki a fejlemény, ugyanis 1999-ben a fegyveres konfliktus lezárásaként a felek abban állapodtak meg, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító területen kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat. Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, amit Belgrád nem hajlandó elismerni. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta sincs önálló hadserege.
Milovan Drecun, a szerbiai parlament Koszovóval foglalkozó bizottságának elnöke szerint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) nevű terrorszervezet legalizálása zajlik az USA és a vezető NATO-tagországok jóváhagyásával. Biztonságpolitikai elemzők szerint valójában a NATO terjeszkedik a Balkánon, még ha a katonai szövetség vezetői néha elhamarkodottnak is nevezik a koszovói hadsereg megalakítását.
A cél, hogy az „előretolt helyőrségek” például Románia mögött is beszűkítsék azokat a területeket, ahol esetleg az oroszok vagy a kínaiak a hírszerző tevékenységet és a hibrid hadviselés különféle formáit gyakorolhatnák. Macedónia és Koszovó NATO-tagfelvételét követően Bosznia-Hercegovina kerülne sorra, végül nem hagyva más lehetőséget Szerbiának sem, mint a NATO-tagság – mondják.
Illegális lőfegyverek
Koszovóban 240-260 ezer illegális lőfegyver lehet egy nemzetközi felmérés szerint – közölte a koszovói belügyminisztérium, amely tegnaptól lehetővé tette a törvénytelenül birtokolt fegyverek legalizálását az országban. A fegyvereket önként, következmények nélkül lehet bejegyeztetni a következő fél évben. A Balkánon több százezer illegális fegyver maradt magánkézben a délszláv háborúk után. (MTI)