A jobboldali, szociálkonzervatív svéd Samtiden hír- és véleményportál ezzel a címmel mutatta be, hogy Svédországban rosszul alakul a munkanélküliségi trend: „Foglalkoztatottsági fiaskó Löfvennek, foglalkoztatottsági siker Lengyelországnak és Magyarországnak”.
A portál szerkesztősége azzal foglalta össze a cikk mondanivalóját, hogy a tömeges bevándorlást meggátló országok alacsonyabb munkanélküliséget tapasztalnak, miközben Svédország „sziklaként” zuhan a munkanélküliségi rangsorban.
A svéd gazdaság általában jól áll – állítja a kormány saját tavaszi költségvetési jelentésében. Csakhogy a hosszú távú trendek nem pozitívan alakulnak. Így például Svédország igen messze áll Stefan Löfven kormányfő legfontosabb ígéretétől, amelyet miniszterelnökké választásakor mondott. Azt, hogy „nálunk lesz Európa legalacsonyabb munkanélküliségi aránya”.
A trend éppen az ellenkező irányba halad. Svédország zuhan a foglalkoztatottság szerint besorolt országok listáján.
Az európai országok munkanélküliségi adatait bemutató Eurostat 2014 szeptemberi adatai szerint – vagyis akkor, amikor a Löfven-kormány megkezdte hivatali működését – Svédország a 12-ik helyen állt a legalacsonyabb munkanélküliséget mutató országok listáján. Ekkor 7,8 százalékos volt a munkanélküliség a 15 – 74-éves korosztályban. A 2018 januári adatok viszont borzalmas bizonyítványt állítanak ki a Löfven-kormánynak. Annak ellenére, hogy a munkanélküliség aránya 6,5 %-ra csökkent, Svédország jelenleg a 17-ik helyre esett vissza a 28 uniós tagország listáján.
Ugyanakkor látható, hogy azon országok, amelyeket súlyosan bírálnak, amiért nem követik Brüsszel migrációs diktátumát, a még alacsonyabb munkanélküliség révén befektetéseket nyernek.
Az Orbán Viktort miniszterelnökké választott Magyarország a korábbi 10-ik helyéről a negyedik helyre emelkedett a munkanélküliségi ranglistán. Lengyelország konzervatív kormánya is örömmel tekinthet arra, hogy a 13-ik helyről jutott fel a 7-ik helyre.
Európában a legjobb teljesítményt e téren a Cseh Köztársaság nyújtja, ahol nemrégiben választották újra az unióval és a migrációval szemben kritikus elnökét, Milos Zemant, ami komoly csalódást jelentett Brüsszelben. Az ország a korábbi negyedik helyről a legjobb helyre emelkedett 2,4 százalékos munkanélküliségi arányával.
A nyugati politikusok rohantak kávét kínálva üdvözölni a menedékkeresők százezreit, majd a helyi közösségeket kényszerítették arra, hogy otthont nyújtsanak a migránsoknak. És természetesen ezek az emberek a munkanélküli statisztikában mutatkoznak, mivel legtöbbjük nem tud svédül és alacsony végzettségű.
Elmondhatnánk, írja a cikk, hogy a svéd politikusoknak – a labdarúgás nyelvét használva – legjobb lenne, ha a labdára figyelnének. Az olyan országokban, mint Lengyelország és Magyarország, a migrációt korlátozták és ott a vezetőknek idejük maradt saját népükre koncentrálni és arra, hogy munkalehetőségeket biztosítsanak számukra. Ami egy demokratikus országban a legfontosabb feladat.