A 82 éves japán uralkodó – aki még gyerekként volt tanúja a háború borzalmainak – annak a félelmének adott hangot, hogy a fiatalabb nemzedék „nem tartja életben” a világégés emlékét. Arra kérte a fiatalokat, hogy ne felejtsék el azt a megpróbáltatást, amelyet a háború Japánnak és a többi ázsiai nemzetnek okozott – közölte Takasima Hacuhisza, a császár sajtótitkára. „Ez olyan dolog, amely nem ismétlődhet meg még egyszer” – tette hozzá.
Akihito császár kedden érkezett ötnapos hivatalos látogatásra a délkelet-ázsiai szigetországba, amely 1942 és 1945 között japán megszállás alatt állt. Benigno Aquino elnök ünnepélyes keretek között fogadta a két ország jó viszonyának jeleként.
A császár és vendéglátója szerdán a fővárosban, Manilában a Malacanang elnöki palotában folytatott megbeszélést. Az épület előtt eközben nagyjából kétszáz ember tüntetett, igazságot követelve a japán császári hadsereg által a második világháború idején szexrabszolgának használt Fülöp-szigetiek számára. Köztük hat olyan nő is volt, akit annak idején bordélyba hurcoltak a japánok.
A második világháború idején nagyjából 200 ezer nőt, többségében koreaiakat, kínaiakat, Fülöp-szigetekieket és indonéziaiakat is a japán hadsereg bordélyaiba kényszerítettek szexrabszolgának.
Akihito szerdán tisztelettel adózott a háború japán és nem japán áldozatainak emléke előtt, és programjában szerepelt az is, hogy Manilában felkeresi a hősök temetőjét, amelyet 1947-ben létesítettek a második világháborúban elesett Fülöp-szigeteki katonák emlékére.
Japán a legnagyobb külföldi befektető a délkelet-ázsiai szigetországban, és Manila az utóbbi időben egyre inkább Tokióra támaszkodik a Dél-kínai-tengeren Pekinggel fennálló területi vitáiban.
Kína szinte az egész Dél-kínai-tengerre jogot formál, de ezzel a Fülöp-szigeteken kívül Brunei, Malajzia, Tajvan és Vietnam érdekeit is sérti, és feszültséget okoz a régióban. Tokió és Peking között a Kelet-kínai-tengeren található szigetek (japánul Szenkaku, kínaiul Tiaojü) képezik területi vita tárgyát.