Az áprilisban megválasztott Miguel Díaz-Canel, a kubai államtanács elnöke tett javaslatot kormányának tagjaira, akiket a 605 tagú Néphatalmi Nemzetgyűlés egyhangúlag jóváhagyott.
Canel 34 fős kabinetje ugyanakkor a személyi folytonosságot képviseli. A legtöbb miniszter ugyanis Raúl Castro volt kubai vezető kormányából megtarthatta tisztségét. A 87 éves Raúl Castro jelenleg a kubai kommunista párt központi bizottságának első titkári posztját tölti be.
A minisztertanács elnöke maga Miguel Díaz-Canel. Az első elnökhelyettest még áprilisban kinevezték, a tisztséget Salvador Valdés Mesa tölti be. A minisztertanács elnökhelyettesei részben az 1959-es kubai forradalom résztvevői közül kerültek ki ismét, a 86 éves Ramiro Valdés, illetve a 76 éves Ulises Rosales és Ricardo Cabrises személyében. Az új kabinetben elnökhelyettesi tisztséget kapott Roberto Morales volt egészségügyi miniszter és Inés María Chapman, a vízügyi erőforrások nemzeti intézetének volt vezetője is.
Az új kormányban továbbra is a külügyminiszteri tárcát vezeti a 60 éves Bruno Rodríguez Parrilla, de megtarthatta tárcavezetői tisztségét a 77 éves Leopoldo Cintra védelmi miniszter, akárcsak Rodrigo Malmierca, a külföldi beruházások minisztere, valamint a 75 éves Julio César Gandarilla belügyi tárca vezető is.
A havannai kabinetben a változások mindössze néhány tárcát érintettek, így például az egészségügyi minisztérium és a kulturális tárca élére került új ember José Ángel Portal, illetve Alpidio Alonso személyében.
A kubai parlament a kormány jóváhagyását követően megkezdte a vitát az új alkotmány kidolgozásáról.
„Az új alkotmány megerősíti politikai, gazdasági és társadalmi rendszerünk szocialista jellegét, valamint a Kommunista Párt vezető szerepét” – jelentette ki Homero Acosta, a kubai államtanács titkára. Ugyanakkor – szavai szerint – a szigetország új alaptörvényébe beépülnek majd az utóbbi években a kubai gazdasági rendszerben végbement változások is. Az alkotmány elismeri majd a tulajdon új formáit is, mindemellett megőrzi a főbb termelőeszközök állami tulajdonára, valamint a gazdasági rendszer tervgazdasági jellegére vonatkozó rendelkezéseket.
A parlamenti vita várhatóan három napig tart, amelyet követően a képviselők által elfogadott dokumentumot népszavazásra bocsájtják. A referendum időpontját még nem tették közzé, de a várakozások szerint még az év végéig megtartják.
A szigetország jelenlegi alkotmányát 1976-ban fogadták el a 2016-ban elhunyt Fidel Castro kubai vezető elnöksége idején.
A Granma, a Kubai Kommunista Párt lapja szerint az új alkotmányban első alkalommal választanák el az államfői, illetve a – végrehajtó hatalom letéteményeseként – a minisztertanácsot vezető miniszterelnöki tisztséget. Az elnököt a jövőben a törvényhozás választaná öt évre, azzal hogy hivatali idejét két ciklusra korlátoznák. Az elnöki mandátum időbeli korlátozásáért többször is szót emelt Raúl Castro, ugyanakkor ez ideáig a kérdésben nem volt előrelépés.