Számos nézetkülönbség és diplomáciai kardcsörtetés rontotta az elmúlt két évben Törökország és Németország kétoldalú kapcsolatait, azonban minden jel szerint Berlinben és Ankarában is megjelent az igény a viszony helyreállítására, más mederbe terelésére. Legalábbis erre utal az a minapi sajtóértesülés, miszerint szeptember végén Angela Merkel német kancellár hivatalos állami látogatáson fogadja az újraválasztott elnökként teljhatalmát hosszú időre bebetonozó Recep Tayyip Erdogant.
A török államfő megítélése rendkívül ellentmondásos a hárommilliós török kisebbséggel rendelkező Németországban, nem meglepő tehát, hogy vizitjének hírére a német kancellár a bírálatok kereszttüzébe került, amiért „vörös szőnyeget gördít Törökország despota ura elé”.
Az effajta kommentárok pedig nem is állnak annyira messze a valóságtól: a Bild német bulvárlap értesülései szerint Berlinben katonai tiszteletadással és díszvacsorával, vagyis a protokoll szerint a legmagasabb közjogi méltóságoknak kijáró pompával készülnek Erdogan fogadására. Heiko Maas német külügyminiszter a sajtóértesülésekre reagálva elmondta: Németországnak még a nehéz partnerekkel is szükséges párbeszédet fenntartania.
A német belpolitikában azonban nem mindenki osztja azt a véleményt, hogy valóban szükség van Recep Tayyip Erdogan tárt karokkal fogadására. Alice Weidel, a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) frakcióvezetője szerint például Berlinnek semmi oka nincs meghívni a török elnököt, főleg most, a Mesut Özil korábbi német válogatott labdarúgó körül kialakult közéleti vita derekán.
A török származású, de már Németországban született futballista nemrégiben összeállt egy közös fotóra a török államfővel, az ügy pedig belpolitikai botránnyá nőtte ki magát. Sokan ugyanis a közös képet úgy értelmezték, hogy Özil voltaképp legitimálta a Nyugat-Európában rossz megítélésű Erdogant, mások pedig még a válogatott világbajnoki kudarcával is összekötötték a focista Erdogannal való „kapcsolatát”.
– Erdogan iszlamista, aki eltiporja a jogállamiságot és a demokráciát, aki börtönbe veti kritikusait, aki egy olyan autokratikus rendszert hozott létre, amely manipulálja és ösztönzi az itt élő és a német társadalmat megosztó törököket – fogalmazott tegnap az AfD frakcióvezetője.
Eközben a török média arról számolt be, hogy a török államfő szeptember 7-én Isztambulba invitálta Angela Merkelt, valamint Emmanuel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy megvitassák a szíriai helyzetet, illetve azt, hogy a négy ország milyen módon tud részt venni a 2011 óta polgárháború sújtotta közel-keleti ország helyreállításában.
Erről a csúcstalálkozóról Erdogan maga számolt be a CNN Türk csatornának, azonban egyelőre egy másik vezető sem erősítette meg részvételi szándékát. A török államfő mindenesetre nyomatékosította, orosz kollégájával – ahogy a vezető feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRICS-országok vezetőinek múlt heti johannesburgi találkozóján is – négyszemközti tárgyalásokat is folytat majd Törökország kulturális fővárosában.
TÖBB MIGRÁNS INDULT ÚTNAK
A Törökországon keresztül Európába tartó bevándorlók száma ismét jelentős nőtt – írta tegnap a kormányközeli Daily Sabah, amely szerint mintegy 60 százalékkal nőtt a migránsok száma. Az év első hét hónapjában mintegy 14 470 migránst tartottak vissza a hatóságok, elsősorban az Égei-tengeren, de a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren is jelentős volt a mozgás. Tavaly az év ugyanezen időszakában ez a szám csupán 9152 volt. Az EU ugyanakkor egy hónapja már másodszor ítélt meg hárommilliárd eurót a menekültügyi helyzet kezelésére a Törökországgal ban kötött migrációs egyezmény keretében. Ankara eddig több mint hétmilliárd eurót költött a válság kezelésére, s az országban több mint kétmillió menedékkérőt és menekültet tartanak számon.