A balkáni országokban létrehozott táborokba telepítenék az osztrákok az Ausztriában elutasított menedékkérőket. A Die Presse című osztrák napilap pénteki cikke szerint a kormány már tárgyalásokat folytat Szerbiával, Albániával, Macedóniával és Koszovóval olyan táborokról, ahol a balkáni útvonalon keresztül érkezett menedékkérőket helyeznék el. Az elképzelést Dánia és Hollandia támogatja, de a részletek még nincsenek tisztázva.
Júliustól Ausztria tölti be az Európai Unió soros elnöki posztját, és Sebastian Kurz osztrák kancellár már korábban jelezte, hogy tervei között szerepel a Frontex megerősítése. Az EU-s határ- és partvédelmi ügynökségnek nagyobb személyzettel és több pénzzel kell rendelkeznie, mindenekelőtt pedig szélesebb jogkörrel, jelezte Kurz. A kancellár most még tovább lépett: a Die Presse arról írt, hogy a Frontex jogköreit oly módon bővítené, hogy a szerv segíthessen az elutasított migránsok kitoloncolásában.
Az osztrák terv emellett azt is előirányozza, hogy a Frontex a jövőben a Földközi-tengeren is közreműködjön a visszatoloncolásban: a kimentett embereket „postafordultával” szállítsa vissza Észak-Afrikába. Az újság értesülései szerint Sebastian Kurz ellenzi azt, hogy az észak-afrikai gyűjtőtáborokban menedékkérelmeket lehessen beterjeszteni, mivel migránsokat vonzó szívóhatástól tart.
A kancellár még szerdán Horst Seehofer német belügyminiszterrel Berlinben arról beszélt, hogy létre kell hozni az „illegális migráció ellen harcolni akarók tengelyét”. Ebben Ausztria szövetségesei az új olasz kormány, illetve a visegrádi államok, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország lehetnek. Seehofer jelezte, támogatja Kurz terveit, és a tengelyhez tartozónak vallja magát a német szövetségei kormány bajor része, azaz a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) is. A lap jelezte, az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini, a kormányzó bevándorlásellenes Liga vezetője a jövő héten találkozik osztrák kollégájával.
– Nem engedhetjük, hogy az embercsempészek döntsék el, ki jön Európába – mutatott rá Peter Goldgruber, az osztrák szövetségi belügyminisztérium főtitkára is pénteken, a Salzburg Fórum nevű, kétnapos tanácskozás záróünnepségén. A belbiztonsági partnerség találkozóján a kelet-közép-európai országok képviselői tárgyaltak zárt ajtók mögött Bukarestben, a leköszönő román soros elnökség fővárosában. Goldgruber jelezte, Ausztria júliusban kezdődő uniós elnöksége során az Európai Unió külső határainak védelmére, a polgárait megvédő unió eszméjére helyezi a hangsúlyt.
Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia belbiztonsági vezetői a szoros együttműködés mellett foglaltak állást, és kiemelték, támogatják egymást migrációs válság esetén. A kérdésben Valentin Radev bolgár belügyminiszter is megszólalt: jelezte, hogy az uniós tagsággal nem rendelkező nyugat-balkáni országok sokat tehetnek a földrész biztonságáért, de fontos, hogy ebben segítsék őket, és EU-s integrációjuk kilátásait is világossá tegyék.
Az unión belül jelentős ellenzéke is van a formálódó menekültellenes tengelynek. A Die Presse arról is írt, hogy a francia kormány nem támogatja az uniós külhatárokon kívül létesítendő táborok elképzelését. „Ez nem humánus, jogilag pedig elfogadhatatlan. Nem lehet a Balkánon harmadik államokat arra felhasználni, hogy az EU számára menekülttáborokat hozzanak létre bennük” – közölte a francia elnöki hivatal az osztrák lappal. „Ahhoz, hogy ezt megtehessük, ezeket az országokat biztonságos harmadik államoknak kellene minősíteni, s ehhez a szóban forgó államoknak is hozzá kellene járulniuk” – mondta Nathalie Loiseau, Franciaország Európa-ügyi minisztere. Jelenleg 80 ezer menedékkérő van úton a balkáni országokban Nyugat-Európa felé. A legtöbben az idén kialakult migrációs útvonalat használják, amely Görögországból Albánián, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán át vezet.