A beszámoló szerint az alkotmányjogi szakvéleményben kiemelték, hogy a határellenőrzés a szövetségi rendőrség feladata, Bajorországban viszont a tartományi határőrizeti szerv felállításával egyszerre tartományi és szövetségi hatáskörbe is kerül, ami „aláássa a föderális kompetenciamegosztás” elvét.
A párhuzamosság a szövetségi és a tartományi határvédelmi szerv között sérti az alaptörvény harmadik paragrafusát, amely a feladatok és hatáskörök egyértelmű elosztását írja elő. Ellentétes az alkotmánybíróság azon döntéseivel is, amelyekkel a testület elutasította a hatáskörök megduplázását és kimondta, hogy egy-egy területen vagy a szövetségi, vagy a tartományi szervek illetékesek – írták a szakvélemény szerzői – Thorsten Kingreen, a regensburgi egyetem kutatója és Sophie Schönberger, a düsseldorfi egyetem munkatársa.
Bajorországnak mint tartománynak nincs törvényalkotási joga a határvédelem területén, így például nem alkothat jogszabályt az útlevél-ellenőrzésről. A bajor tartományi határőrizeti szerv működése azonban így is megfelelhet az alaptörvénynek, de csak akkor, ha egy szövetségi szintű jogszabály hatalmazza fel tevékenységére. Ilyen törvény viszont nem létezik. Bajorországnak hatásköre sincsen a határigazgatási területen, ezért valamennyi vonatkozó rendelkezése „semmis” – áll a dokumentumban a Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint.
A Zöldek szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetője, Katrin Göring-Eckardt a szakvéleményre hivatkozva felszólította Horst Seehofer szövetségi belügyminisztert – volt bajor tartományi miniszterelnököt – hogy szüntesse be a szövetségi rendőrség együttműködését a bajor tartományi határvédelmi szervezettel, mert az a bajor tartományi alkotmánnyal és a német alaptörvénnyel is ellentétes módon alakult meg és működik.
A bajor határvédelmi szerv a tartományi rendőrség szervezeti keretében működik, feladata a szövetségi rendőrség támogatása. Az 500 rendőrből álló szervezet egységei tevékenykednek a bajor-osztrák határ állandó ellenőrzés alá vont három átkelőjénél, és úgynevezett mélységi határellenőrzést is végeznek az államhatár 30 kilométeres körzetében.
A július óta működő rendőri szerv létszámát a tervek szerint a következő öt évben rendre száz fővel növelik, így 2023-ban már ezer főből áll majd.
A bajor-osztrák határon – ahol a balkáni migrációs útvonal eléri Németországot – 2015 szeptemberében állították vissza ideiglenesen az állandó határellenőrzést a nemzetközi migrációs válság miatt.