– Káros következményei lehetnek a kiskereskedelemben, a teljes lakossági ellátásban, ha az ágazati munkavállalók túlfeszítik a húrt, és a tescós sztrájk után más cégeknél is a törvényes tiltakozás végső eszközét választják. Ha nem engednek követeléseikből a dolgozók, és sztrájkkal kényszerítik ki a béremeléseket, az a multinacionális áruházláncok üzleteiben áremelkedést, a kiszolgálás színvonalának romlását, a beszállítókkal szembeni kedvezőtlen árpolitikát, a kisebb egységek bezárását, vagyis leépítést, továbbá a beruházások elhalasztását okozza majd.
Ráadásul a multiknál kisebb béreket adó magyar tulajdonú bolthálózatoknál fokozódna az elvándorlás – közölte a Magyar Időkkel Dávid Ferenc, a nagy üzletláncokat tömörítő iparági érdek-képviseletet is magába foglaló Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Arról nem beszélve, hogy a mintegy félmillió érintett munkavállaló részvételével iparági szinten jelentkező sztrájkhullám a karácsonyi szezon előtt bedöntheti az ország napi fogyasztásicikk-ellátását is; leginkább a kisebb településeken bénulhat le a kiskereskedelem.
– Mindannyian szolidárisak vagyunk azokkal, akik nagyobb fizetést szeretnének hazavinni, a kiskereskedelemben azonban hagyományosan alacsonyak a jövedelmek. Nagyon magas az élőmunkaigény, óriásiak a bérekre rakodó terhek, a nettó és a bruttó bérek közötti adóék jelenleg 46,2 százalék. Ma a kereskedők árrésének több mint a 70 százaléka a bérekre megy el, ráadásul az idei után jövőre is folytatódnak a kötelező béremelések. Meddig lehet ezt bírni? – tette fel a kérdést a munkaadókat képviselő főtitkár, aki szerint az is előfordulhat, hogy a Tesco, illetve más láncok, ahol hasonló vita alakul ki, a kisebb piaci szereplőket hozzák nehezebb helyzetbe.
– Akkor kellett volna gondoskodni a piacról, amikor a 90-es években betelepültek a nemzetközi láncok. A kormány intézkedéseivel, amelyekkel a multikat akarta térdre kényszeríteni, rendre a kis hazai cégeknek okozott hátrányt – jegyezte meg. Dávid szerint az sem szerencsés, hogy a politika beleszól egy gazdasági szereplő és a dolgozók vitájába. Szerinte az ellenzéki pártok úgy másztak rá a tescós vitára, hogy elfeledték: amikor kormányon voltak, nem foglalkoztak a magyar munkavállalók problémájával.
Mint mondta, a Tescónál, ahol érvényben van a sztrájkkészültség, 20-25 százalékkal magasabbak a fizetések, mint a magyar tulajdonú láncoknál. – Igaz ugyan, hogy más multicégekhez képest viszont alacsonyabb, illetve a hazai láncok franchise rendszerben, főként kkv-k által működtetett külön egységekből állnak, vagyis a nagyoknál alkalmaznak egységes bérpolitikát. Utóbbiaknál viszont nem jellemző a feketefoglalkoztatás – állapította meg a főtitkár.
A kiskereskedelmi ágazatban a nemzetgazdasági átlaghoz képest alacsonyak a keresetek, a munkaerőhiány miatt csekélyebb a foglalkoztatottak létszáma, emiatt a dolgozók leterheltek – közölte Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a köztévében. Rámutatott: a Tesco-áruházakban az átlagnál is rosszabbak voltak a viszonyok. Ezt bizonyítja, hogy 2016 elején még több mint 25 százalékkal elmaradt a cég dolgozóinak fizetése a kiskereskedelmi átlaghoz képest. – A Tesco munkavállalói ezt a különbséget akarják megszüntetni, hogy a fizetésük érje el az idei kiskereskedelmi átlagot. Egyebek mellett ennek érdekében jött létre a Tescónál szeptember elején tartott sztrájk is – fejtette ki az érdekvédő.
Lapunk iparági forrásból úgy értesült, hiába a figyelmeztető szavak, a legnagyobb ágazati foglalkoztatónál azt tervezik: a sztrájkbizottsággal tervezett következő tárgyaláson újabb engedményt tesz a vállalat. Értesüléseink szerint a szakszervezetek követelése, miszerint tavalyhoz képest 25 százalékos béremelés valósuljon meg minden dolgozó számára az idén, nem teljesül majd, helyette a jelenlegi 18,9 százalékos béremelési szint emelkedhet tovább 1-2 százalékkal.