A megszokottnál jelentősebb méhpusztulásról számoltak be országszerte a magyar méhészek az elmúlt hetekben. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke lapunknak elmondta: évek óta megfigyelhető jelenség, hogy amikor a napraforgó és a repce kinyílik, megváltozik a méhcsaládok élete, megáll az addigi dinamikus fejlődés.
Az elnök szerint idén június 10-e után következett be változás – bár az okok egyelőre nem ismertek –, a méhészek országszerte a méhcsaládok elnéptelenedését jelezték az egyesületnek. Az OMME külön erre a célra létrehozott csatornáján eddig mintegy 300 bejelentés érkezett.
– Mivel nincsenek méhhullák, ezért nem klasszikus mérgezésről van szó, a méhcsaládok ugyanakkor nem tudnak a megszokott ütemben szaporodni, így folyamatosan csökken a kaptáron belüli létszám – emelte ki az elnök.
Az egyesületnél egyelőre a napraforgóra gyanakodnak, de akár a kukoricaültetvényeken összegyűjtött virágpor is felelős lehet az esetért. – Összetett problémáról van szó. Például idén sok eső volt, ami miatt a gazdáknak az átlagosnál több gombaölőszert kellett alkalmazniuk. Önmagában sem a gombaölő szer, sem a lombtrágya, sem a termésfokozó nem jelent veszélyt a méhekre, a szerek együttes alkalmazásának hatásait azonban nem ismerjük – fogalmazott a szakember.
Annak érdekében, hogy minél gyorsabban fény derüljön a méhpusztulások okára, az Agrárminisztérium széles körű vizsgálatot indított.
A tárcavezető közölte: vizsgálni fogják a vélt mérgezések környékén folytatott növényvédelmi technológiát, a rendelkezésre álló méhlegelők hatását, a méhcsaládok általános állapotát, a méhek egészségügyi állapotát, valamint a károsult méhészeknél fennálló egészségügyi helyzetet is. A miniszter arra kéri az érintett méhészeket, hogy feltétlenül jelentsék be, ha pusztulásra utaló jelet tapasztalnak az állományukban.
– Felhívtuk a kormányhivatalok figyelmét a méhmérgezések kivizsgálásról szóló eljárásrend maradéktalan betartására. Mivel országszerte nagyon sok mintát vesznek a szakemberek, vélhetően túlmunkát is el kell majd rendelnünk az érintett területeken – mutatott rá a miniszter.
A minták első számú prioritást élveznek, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az általános monitoringmintákat átcsoportosította a Velencei Növényvédőszer-analitikai Laboratóriumból, így a velencei labor most a méhmérgezéses mintákra koncentrálhat.
A Magyar méhészeti nemzeti program 2016. augusztus 1-jével kezdődött hároméves ciklusában mintegy 20 százalékkal több támogatás jut az ágazatnak. Így a korábbinál is nagyobb keret szolgálja az élelmiszer-minőséget és a termelési hatékonyságot növelő eszközök vásárlását, a mézek vizsgálatát, és több pénz jut a környezetterhelési monitoringra, valamint a szakmai továbbképzésekre is.