Tovább bővülhet az idén a Németországba irányuló agrárexportunk, a kivitel növelését a tavalyi bő termés is segítheti – mondta lapunknak Fazekas Sándor.
A földművelésügyi miniszter emlékeztetett arra, hogy 2015-ben összesen 1,22 milliárd eurónyi (375 milliárd forint) árut szállítottunk az egyik legfontosabb partnerünknek számító Németországba, ez mintegy 8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi szintnél, míg a 2010 óta eltelt időszakban ennél is markánsabb, közel 80 százalékos növekedést mutat a statisztika. A múlt évben a becslések szerint a kivitel elérte az 1,3 milliárd eurót (400 milliárd forint). A további növekedést segítheti, hogy a január 20–29. között 82. alkalommal megrendezett berlini Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) díszvendége az idén Magyarország. Így a mintegy 1700 négyzetméteres magyar csarnokban összesen 33 kiállító mutatkozhat be az érdeklődők előtt. – Arra számítunk, hogy több tízezer látogató fordul majd meg a standon és viszi jó hírünket, elősegítve azáltal a Németországba irányuló export erősödését – emelte ki a miniszter.
A közönségprogramok mellett a magyar küldöttség számos szakmai találkozón is részt vesz a következő napokban. Szombaton pedig a világ agrárminisztereinek találkozójára kerül sor, ahol a fő téma a mezőgazdaság és a víz kapcsolata lesz majd. A német mezőgazdasági tárca vezetőjével egy agrárdigitalizációra vonatkozó szerződést ír alá a magyar fél. Ennek célja, hogy a német agrárgazdaság legfejlettebb technológiáit a magyar gazdák is megismerhessék és alkalmazhassák.
A miniszter szerint a digitalizációnak, a modern technológiák használatának kézzelfogható előnyei vannak, a gépek automatikus vezérlésével, a precíziós gazdálkodással, valamint a növényvédő szerek, a műtrágya vagy a vetőmag pontos adagolásával és az öntözésirányítással olcsóbban és hatékonyabban termelhetnek a gazdák. Több tíz milliárdos haszonnal járhat, ha a termelők élnek a digitalizáció lehetőségével. Magyarországon egyébként ma mintegy 40 ezer hektáron folyik komplex precíziós gazdálkodás, a robotkormányzás pedig megközelítőleg 100-200 ezer hektáron bevett gyakorlat.
Az agrárdiplomácia terén az egyik legfontosabb kérdés minden bizonnyal a közös agrárpolitika 2020 utáni iránya. Ezzel kapcsolatban Fazekas Sándor lapunk kérdésére elmondta, jelenleg az álláspontok előzetes ismertetése zajlik. Hazánk határozottan a termelők mellett áll ki. – Méltányos, a gazdák és a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva kialakított agrártámogatási rendszerre van szükség. Az uniós források első számú kedvezményezettjei ugyanis a vásárlók, akik ezáltal kedvezményes áron juthatnak hozzá az élelmiszerhez – fogalmazott. Annak érdekében, hogy a magyar álláspont minél több támogatót szerezzen, több kétoldalú tárgyalást szervezett az FM olyan államok képviselőivel, ahol nagy szerep jut a mezőgazdaságnak és a GMO-mentes termelésnek.
Daróczi Lászlótól, az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk: Magyarország az idén 45. alkalommal vesz részt az IGW-n, és 2010 után már másodszorra nyerte el a partnerországi címet. A kormány mintegy 560 millió forintot szánt a magyar megjelenésre. A kiállításon összesen 65 ország 1550 kiállítója mutatkozik be, 400 ezer látogatót várnak. Magyar részről elsősorban olyan termékeket ismerhetnek meg a látogatók, amelyeket később maguk is megvásárolhatnak. A családi gazdaságok, kistermelők mellett nagyobb piaci szereplők is bemutatkoznak a vásáron, a szalámi, a kolbász, a mangalica- és szürkemarha-termékek mellett tejtermékek, borok és pálinkák, hidegen sajtolt olajak, savanyított zöldségek és más élelmiszerek is elérhetők a magyar csarnokban.