Jogszabály-módosításokkal és pénzügyi segítséggel is támogatta a vidék felemelkedését a kormányzat, így a gazdasági növekedés nemcsak Budapest, hanem a vidéki városok fejlődését is magában foglalja – közölte Csepreghy Nándor.
A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára egy tegnapi szakmai konferencián rámutatott: a Modern városok programban a megyei jogú települések önálló költségvetési forráshoz jutottak, Nagykanizsa és Zalaegerszeg térsége például ötvenmilliárd forintot fordíthat fejlesztésekre. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a kormányváltást követően a munkahelyek elvesztésének kockázatát kellett csökkentenie a kabinetnek. Az elmúlt hét esztendő alatt sikerült elérni, hogy a korábbi 3,8 millió helyett 4,4 millió embernek van állása, a legfontosabb kérdés pedig immár az, hogy miként tudják betölteni a vállalkozások az üres álláshelyeket.
– A gazdasági fejlődés a szuverenitással is összefügg, ugyanakkor kizárólag a belső fogyasztásra alapozva egy kis ország hosszabb távon nem lehet működőképes – emelte ki. Majd hozzátette: a fejlesztési források odaítélésében ezért a magyar kormány elsődlegesen a hazai vállalkozásokat támogatja, ahogyan a franciák, a németek vagy az osztrákok évtizedek óta ezt teszik. A távirati iroda tudósítása szerint az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2007 és 2013 között a EU-s fejlesztési forrásoknak csupán 16 százalékához juthattak hozzá az idehaza működő vállalkozások, míg a jelenlegi ciklusban ez az arány immár eléri a hatvan százalékot.
Csepreghy Nándor utalt arra is, hogy a közigazgatás átalakítása ugyancsak szükséges volt.
A háttérintézmények megszüntetésével a stratégiai döntések meghozatala a minisztériumok kizárólagos feladatává vált, a közigazgatás területi irányítása a kormányhivatalok kezébe került, míg az állampolgárok és a vállalkozások kiszolgálásáért a járási hivatalok felelnek. Az államtitkár szerint a bürokráciacsökkentés nyomán évente tízmilliárdokat takarítanak meg az állampolgárok, ezt a költségcsökkentést pedig a következő esztendőben is folytatni fogja a kormány.
Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára, a Mura nemzeti program miniszteri biztosa a tegnapi eseményen számos olyan beruházásról ejtett szót, amelyek öt, tíz vagy akár tizenöt év távlatában is életképesek, munkahelyeket és megélhetést biztosítanak a helyieknek, növelve ezzel a térség népességmegtartó erejét. Megjegyezte: a dél-zalai térségben jelentős hagyományai vannak az agráriumnak, új technológiákkal és különleges gyümölcsök – mint a kivi vagy a datolyaszilva –, valamint gyógynövények termesztésével és feldolgozásával újra versenyképessé lehet tenni a körzetet.
Kitért arra is, hogy a Mura-program keretéből a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forint beruházással korszerűsíti kisvasúthálózatát, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pedig 470 millió forintból indított élőhelyfejlesztési programot a Mura folyó térségében.