Veszélyes vírus tartja rettegésben a hazai sertéstartókat. Bár egyelőre sikerült elkerülni, hogy megjelenjen az országban az úgynevezett afrikai sertéspestis, a betegség egyre közelebb kerül hazánk határaihoz, a közép-európai országok sorra jelentik be az újabb fertőzéseket. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt az afrikai sertéspestisben elhullott vaddisznók, illetve házi sertések száma Európában.
Csehországban először június 26-án mutatták ki a vírust, az eltelt szűk két hétben pedig már 24 vaddisznó esetében igazolták, hogy ebben a betegségben pusztultak el. A fertőzéssel leginkább érintett terület hazánk környezetében minden bizonnyal Ukrajna. Keleti szomszédunk szinte teljes területéről érkeznek bejelentések a betegségről, a hazánkhoz legközelebb eső területen, Kárpátalján a tavaly decemberi és 2017. május végi esetet követően egy újabb, Zárnya település közelében talált elhullott vaddisznó teteméből mutatták ki a vírust. A fertőzés Lengyelországban is egyre nagyobb méreteket ölt. Az elmúlt két hétben 12 sertéstelepen, illetve háztáji állományban találták meg a kórt, ráadásul újabb negyven esetben igazolták a vírus jelenlétét a vaddisznók szervezetében.
Az, hogy itthon még nem találtak fertőzött állatot, gyakorlatilag csak a szerencsének köszönhető. Az állattartóknak azonban mindent meg kell tenniük a megelőzés érdekében. Egy esetleges járvány ugyanis jelentős károkat okozna a hazai termelésben. Egyrészt a betegséggel érintett állományt azonnal fel kell számolni, ami egy nagy létszámú telep esetében akár több ezer sertést is jelenthet. A leölt állatok után – az idei madárinfluenza-járványhoz hasonlóan – kártalanítást fizet az állam a gazdáknak. Ez az összeg azonban csak akkor jár, ha az állattartó minden szabályt betartott. A közvetett hatások pedig még ennél is szélesebb körben érinthetik az állattartókat. A fertőzött telep körül kijelölt védő- és megfigyelési körzetbe nem hozható be, illetve onnan nem vihető ki sertés, a tilalmat pedig szükség esetén akár más állatfajokra is kiterjeszthetik. Ugyancsak korlátozás alá kerülhet a sertéshús, a húskészítmények, valamint a szaporítóanyagok szállítása. Az így kieső bevételek pedig az egész ágazatot veszélybe sodorhatják.
A betegség emberre nézve nem, ugyanakkor a sertésekre, vaddisznókra rendkívül veszélyes, nem gyógyítható, és védőoltás sincs ellene. Az egyetlen védekezési mód a megelőzés. A hatóság szerint ebben az állattartók, a vadászok és a lakosság közreműködésére is szükség van. Ukrajnából sertéshúst, húskészítményt még magáncélra sem lehet behozni az országba, a sertéseket pedig tilos ételhulladékkal etetni. Ha valaki elhullott vaddisznót lát, azonnal jelentenie kell. A Nébih arra kéri a sertéstartókat, vadászokat, hogy kiemelten ügyeljenek a járványvédelmi intézkedésekre. Ha felmerül a fertőzésgyanú, azt azonnal jelezzék.
A csehek is silányabb árut kapnak a pénzükért
Jobb minőségű árut kapni Németországban és Ausztriában, a cseh, a magyar és a szlovák fogyasztók kénytelenek silányabb termékekkel beérni – derült ki abból a nemzetközi összehasonlító felmérésből, amelyet a cseh mezőgazdasági tárca megbízásából készítettek a szakértők. A vizsgálat egy-egy gyártó kiválasztott termékének mind az öt országban azonos logó alatt árusított termékeire irányult. Az eredményekről a Mladá fronta DNES című cseh lap számolt be elsőként. A felmérésben 21 élelmiszer és kozmetikai termék összetételét vizsgálták meg. Az adatok szerint 13 termék minősége Németországban és Ausztriában jobb volt, mint a három közép-európai országban, öt termék esetében a minőségi eltérés minimálisnak volt mondható, és csak három termék minősége volt mind az öt országban egyforma.
– A felmérés igazolta, hogy az élelmiszerek, de más termékek eltérő minőségének problémája nem kitaláció – mondta Marian Jurecka cseh mezőgazdasági miniszter a napilapnak. Az újság szerint az egyik német gyártó halkonzervje Németországban 64, Csehországban pedig 50 százaléknyi húst tartalmazott. Egy másik német cég Ristorante nevű pizzája Németországban 12 százalék, Csehországban 6 százalék hússal készült. A Henkel cég által forgalmazott Persil mosópor Németországban 17,5 százalék aktív anyagot tartalmazott, míg a cseh piacon forgalmazott azonos márkájú termék 13,8 százalékot. A Persil mosópornál Magyarországon volt az aktív hatóanyag aránya a legkisebb: 13,4 százalék. A nyugati és a kelet-közép-európai piacon kapható termékek minőségi különbségére korábban hazánkkal együtt Szlovákia is rámutatott. Az érintett országok miniszterei az Európai Bizottság segítségét kérték a helyzet rendezéséhez. A brüsszeli beavatkozásra azonban nincs sok esély.