Ellentétes az uniós joggal a zsebszerződések felszámolását célzó magyar jogszabály – mondta ki tegnapi döntésében az Európai Unió Bírósága. A luxemburgi testület indoklása szerint azzal, hogy hazánk a földtörvényben megszüntette a korábban bejegyzett haszonélvezeti szerződéseket, és néhány kivételtől eltekintve megtiltotta a haszonélvezeti jog gyakorlását, megsértette a tőke szabad áramlásának elvét.
A jogszabály ráadásul hátrányos megkülönböztetést is tartalmaz az uniós törvényszék ítélete alapján, hiszen a magyar kormány feltételül szabta, hogy a tulajdonos csak közeli hozzátartozójának adhat ilyen jogosultságot.
A bíróság szerint igencsak aggályos, hogy a szóban forgó szabályozással épp azon külföldiek haszonélvezeti jogát szüntette meg a magyar kormány, akiknek a földszerzése elé már így is épp elég akadályt gördített az ország. Holott – ahogyan az EB közleménye fogalmaz – más tagállamok állampolgárainak az egyetlen lehetőségük arra, hogy ezen évek során Magyarországon mezőgazdasági földterületekbe befektessenek, abban állt, hogy haszonélvezeti jogot szerezne.
Az ügy előzménye, hogy egy külföldiekből álló társaság magyarországi mezőgazdasági földterületek feletti haszonélvezeti jogát a magyar hatóságok kártalanítás nélkül megszüntették, a társaság tagjai ezt követően fordultak bírósághoz.
A hazai földtörvény megalkotásakor a kormány nem titkolt célja az volt, hogy megakadályozza a külföldiek spekulatív célú földszerzését. Az úgynevezett zsebszerződések – főként az ország nyugati felében – egyre nagyobb problémát jelentettek, s félő volt, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriumának lejártát követően ezek a területek ténylegesen idegen kézre kerülnek.
Így a kormány az új földtörvényben próbált gátat szabni ennek a jelenségnek. Az uniós bíróság tegnapi ítélete szerint ugyanakkor a fent említett szabályozás nem alkalmas erre a szerepre, és túlzó intézkedéseket tartalmaz. Ráadásul a magyar hatóságok ezzel azt feltételezik, hogy minden, a tulajdonossal nem hozzátartozói viszonyban álló személy visszaélésre használja a haszonélvezeti jogot.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) tegnap közleményben reagált a bírósági ítéletre.
A tárca szerint ezzel Brüsszel után az Európai Unió bírósága is a külföldi földspekulánsok oldalára állt. A kifogásolt magyar törvény célja ugyanis az volt, hogy a magyar földet ne lehessen többé idegenek kezére játszani, ahogy az a balliberális kormányok alatt történt. – A külföldi spekulánsok már a baloldal kormányzása idején arra készültek a zsebszerződések megkötésével, hogy ha 2011-ben lejár az idegenek földvásárlási moratóriuma, akkor 600 ezer hektár magyar földet szereznek meg – hívta fel a figyelmet az FM.
Ezt a magyar föld alkotmányos védelmével és az új földtörvénnyel sikerült megakadályozni, a tárca szerint pedig a kormány célja változatlan. – A magyar földet magyar kézben akarjuk tartani, meg akarjuk védeni a külföldi spekulánsoktól, a kisbirtokok, a családi gazdaságok arányát növelni, a nagybirtokok arányát csökkenteni szeretnénk. Ezért minden eszközzel harcolni fogunk a magyar föld, a magyar gazdák és a nemzeti érdekek védelméért – szögezte le az FM.
A földtörvény több pontja ellen emelt szót eddig az Európai Bizottság, az ügyben két kötelezettségszegési eljárást is indítottak hazánk ellen. A külföldiek haszonélvezeti joga mellett Brüsszelnek az a kitétel sem tetszett, amely megtiltja az idegenek és a jogi személyek, vagyis a cégek földszerzését Magyarországon.
Az uniós aggodalmakkal egybecsengenek egyes ellenzéki pártok választási ígéretei is. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció például első intézkedései között törölné el a magyar termőföld védelmét szolgáló törvényt és – a brüsszeli érdekek mentén – a jogi személyek előtt is megnyitná a földszerzés lehetőségét. Az FM szerint a törvényszék döntése azt is jelzi, hogy ha április 8-án az ellenzék jut hatalomra, akkor a magyar föld ismét veszélyben lesz.