Augusztus 20-a az újkori görög gazdaságtörténelemben is fontos nap lesz, hivatalosan ekkor kerül ki az ország a korábbi válságkezelési lépések hatálya és az ezzel járó nemzetközi felügyelet alól.
Aléxisz Cíprasz miniszterelnök, csakúgy mint az Európai Unió döntéshozói, sikertörténetként beszélnek a közel 10 éve indult többszakaszos programról, amiben három nagy pénzügyi mentőcsomaggal sikerült megmenteni egy tagállam gazdaságát, a közös fizetőeszközt, egyúttal Görögország most újból saját lábára állhat, piaci alapon biztosíthatja a működéséhez szükséges forrásokat.
A nemzetközi segítséggel elért eredményekre első ránézésre méltán lehetnek büszkék az érintettek. A görög statisztikai hivatal adatai szerint 2011-ben, az euróválság csúcsán 12 százalékkal zsugorodó gazdaságban tavaly már 1,4 százalékos növekedést könyvelhettek el, egyre élénkül az ország bevételei szempontjából kirívóan fontos turisztikai szektor. A kormány is bizakodó, Cíprasz például elvetette egy elővigyázatossági pénzkeret igénylését, épp azért, mert meglátása szerint Görögország immár önállóan is képes a növekedésre.
A javuló makrogazdasági adatok mellett az is látszik, hogy az ország messze van még attól, hogy teljes egészében felülemelkedjen a korábbi károkon. Ugyancsak a helyi statisztikai kimutatások alapján 20 százalék felett volt tavaly a munkanélküliség, míg az államadósság szintje az össztermék 180 százaléka környékén áll. Viszonyításképp: itthon jelenleg 3 és fél százalék körüli a munkanélküliség és a GDP 70 százaléka körül van az eladósodottság.
A görögöknél összegszerűen is látványos a változás, mai árakon 2011 óta nagyjából 30 milliárd euróval zsugorodott tavalyra a görög gazdaság.
Bármennyire is fontos mérföldkő augusztus 20-a, a görögök teljes egészében nem szabadulhatnak a külső felügyelettől. Christoph Weil, a Commerzbank elemzője szerint rövid távon nincs ok az aggodalomra. Egyrészt jelenleg többletes a görög költségvetés, többek között azért, mert a külső segítséget rendkívül alacsony kamatokon kapták, így mérsékelt a visszafizetési kötelezettségük.
Továbbá nagyjából 20 milliárd euró értékben kaptak készpénztartalékot is. Weil szerint sok múlik azon, hogy a görög kormány mostantól mennyire tartja magát a korábban vállalt reformokhoz, különösen annak tükrében, hogy a múltban a fájó lépéseket a mindenkori kormányok csak erős külső nyomás hatására voltak hajlandók megtenni. Ráadásul a „szabadulás” formailag sem teljes, a görögöknek negyedévente el kell számolniuk az Európai Bizottság irányába.
– Mindazonáltal nem lesznek további reformok vagy feltételek, a bizottság nyomásgyakorlási lehetőségei ezután igen szerények. Legalább a beígért további adósságelengedésnek feltétele, hogy folytatódjanak reformok – írta Weil.
A jövő hétre mindenesetre jól jönne a piacokon valami jó hír egy perifériaországból, márpedig a sikeres görög mentés minden egyéb körülménnyel együtt ennek számít. A piaci szereplőket továbbra is aggodalommal tölti el, hogy nincs érdemi megoldás a láthatáron Törökországban, a bizalmatlanságot pedig megsínyli minden fejlődő piac, például a forintárfolyam is emiatt esik, hiába Magyarországon volt a második legnagyobb növekedés az év második negyedévében az eddig megismert adatok szerint az EU-ban.
Ráadásul továbbra is fenyegető tényező, hogy nem sikerül megoldani az olasz gazdaság problémáit, ami a töröknél jóval nagyobb katasztrófa lehetőségét is előrevetíti. Ilyen helyzetben kifejezetten jót tehet a piaci hangulatnak, hogy Görögország ismét önálló szereplőként, felügyelet nélkül jelenhet meg.