Az év elején még 3-4 százalék között becsültük a kiskereskedelmi forgalom éves növekedési ütemét 2017-re, mostanra azonban már látszik: jóval 4 százalék fölött zárhatja az esztendőt a bolti eladásokban mutatkozó fogyasztásbővülés Magyarországon – mondta a Magyar Időknek az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
Vámos György a szerdán közzétett, összesen 5,7 százalékos növekedést produkáló júniusi értékesítési adatok kapcsán úgy fogalmazott, a legnagyobb mértékben a nagyarányú bérkiáramlás ösztönzi a forgalmat, miközben a gazdaság bővülése, egyes termékek áfacsökkentése, illetve több, szociális intézkedés – mint például az otthonteremtési program – ahhoz járul hozzá, hogy a második fél évben a családok az eddigieknél is több pénzt tudjanak költeni fogyasztási céljaikra.
– A lakásépítések ösztönzése például az építőanyagok piacán lendít nagyot, míg az elkészült vagy felújításra szoruló ingatlanok esetén az erre szakosodott, iparcikket kínáló üzletek eladásai bővülnek folyamatosan. A korábbi évekhez képest jóval nagyobb elkölthető jövedelemből tudnak gazdálkodni a háztartások, ami a fogyasztás valamennyi szegnesében érezteti forgalomnövelő hatását. Annyira gyorsan nőnek a jövedelmek, a kiskereskedelem bővülésénél nagyobb mértékben, hogy a piac további növekedése biztos az idén is, a kérdés csak az, hogy annak mekkora lesz a mértéke – fűzte hozzá Vámos György.
A Központi Statisztikai Hivatal szerdán azt közölte, az év első felében a forgalom volumene, vagyis az eladott áruk mennyisége 3,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért eredményt. A naptárhatásoktól megtisztított júniusi adat az idén eddig a legmagasabb forgalmi mutató.
A nyár elején jelentősen gyorsult májushoz képest az élelmiszert, italt, dohányárut kínáló üzletek értékesítése (3,7 százalékos bővülés éves összevetésben), míg az iparcikkek, tartós fogyasztási eszközök kiskereskedelme a hónap során 8,3 százalékkal nőtt. Gyarapodott a számítástechnikai eszközöket kínáló boltok forgalma, a bútor- és műszakicikk-üzletek eladása, akárcsak a gyógyszert és gyógyászati termékeket, illetve illatszereket árusító helyek látogatottsága.
Növekedést mutatnak júniusra a textil-, ruházati és cipőüzletek is. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene több mint öt százalékkal emelkedett ebben a hónapban, és a korábbiakhoz képest többen vásároltak gépjárművet, illetve járműalkatrészeket is.
Újszerű jelenség viszont, hogy míg a válság éveiben, illetve az azt követő időszakban a használt cikkeket kínáló üzletekben futott fel a forgalom, addig a másodkézből kínált eszközök kereskedelme mostanra visszaesett – láthatóan az új árucikkek eladásainak javára. Óriási az emelkedés továbbá a csomagküldő és internetes kereskedelemben is, ahol júniusban az évek óta tartó magas ütemhez illő módon 29,4 százalékos emelkedést mértek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára is úgy nyilatkozott szerdán a köztévén: a bérnövekedésnek köszönhető a kiskereskedelmi forgalom bővülése, amely várhatóan a következő hónapokban is fennmaradhat. Marczinkó Zoltán István kiemelte: mind a májusi, mind a júniusi forgalom az átlagot meghaladóan járult hozzá a növekedéshez, a bővülés mértéke jelentősen, csaknem a duplájával haladja meg az Európai Unió országainak átlagát, megelőzve ezzel Lengyelországot és Németországot.
A szaktárca közleményében azt emelte ki, hogy hazánkban 2010. január óta 22,7 százalékkal, 2014 elejétől pedig 19,7 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye.
Az utóbbi két hónapban tapasztalt lendületes növekedés a háztartások fogyasztásának további emelkedését vetíti előre, a novemberben megkötött bérmegállapodás a bérek emelkedésén keresztül – az áfacsökkentésekhez hasonlóan – várakozásaink szerint tovább serkenti a fogyasztást, és ezáltal a GDP bővülését is – szögezte le az NGM.
Nem lép a reprezentatív fél
Egyelőre semmilyen megkeresést nem kaptunk a kiskereskedelemben működő ágazati párbeszéd bizottság (ápb) munkavállalói oldalát hivatalosan képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetétől, amely reprezentatív érdekképviseletként, illetve a bizottság tagjaként egyedüliként jogosult arra, hogy a tárgyalást kezdeményezze – mondta a munkaadói oldal képviseletében az OKSZ főtitkára. Rámutatott, hivatalosan csak akkor indulhat el bármiféle egyeztetés, ha az ápb tagjai kezdeményezik azt, konkrét témafelvetéssel, javaslatokkal. – Eddig ez nem történt meg – közölte Vámos György. Kedden a kereskedelemben működő ágazati párbeszéd bizottság összehívását kezdeményezte a Munkástanácsok Országos Szövetsége és annak egyik tagja, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete. Szándékuk szerint a magyarországi kereskedelmi ágazat problémái, így például a bérfeszültség és a létszámhiány megoldása érdekében ültetnék tárgyalóasztalhoz a munkaadói és a munkavállalói oldalt. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint az érintett munkáltatói érdekképviseletek a kezdeményezésben partnerek, így vélhetőleg szeptember elején-közepén megkezdheti a munkát a bizottság. Jelenleg a kiskereskedelemben nincs ágazati kollektív szerződés.