Januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. A friss adat megfelelt a várakozásoknak. A vizsgált időszak alatt a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint februárban 2 százalék körüli szintre eshet a mutató, majd az első negyedév után jöhet a gyorsulás, elsősorban a belső piacon látható fokozott kereslet, valamint a nemzetközi szinten is gyorsuló infláció miatt.
Németh Dávid elmondása szerint a várható nemzetközi fejleményeket mutatja többek között az, hogy az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala által mért harmonizált infláció 2014-től 2016-ig az EU-ban átlagosan 0 százalék körül volt, míg 2017-ben már 1,7 százalékra emelkedett.
– Ez a folyamat pedig az importált infláció miatt felfelé húzza a magyar árindexet – mondta az elemző, aki szerint a jelenlegi kilátások alapján idén decemberre az infláció elérheti a háromszázalékos szintet.
Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője idén átlagosan 2,6 százalékos inflációval számol, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat.
– Összességében azt mondhatjuk, hogy az idei év első inflációs adata a várakozásoknak megfelelően alakult, erős irányváltást a jegybanki politikában vélhetően nem okoz majd – mondta Virovácz Péter, az ING elemzője a tegnapi adatközlésről.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank senior makrogazdasági elemzője nem vár érdemi változást a következő hónapok során, szerinte éves átlagban kicsivel 3 százalék alatt lehet a mutató.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi várakozása szerint 2019-re érhető el fenntarthatóan a háromszázalékos középtávú inflációs cél. Jelenleg még tehát nem látszanak olyan folyamatok, amelyek eltérítenék az MNB döntéshozó testületét mostani politikájától, ami változatlanul az alacsony kamatszintre és a likviditásbőségre koncentrál.