Kismértékben, 1,9 százalékról kettőre emelkedhetett márciusban az éves inflációs ütem Magyarországon elemzők szerint – írta a Portfólió a Központi Statisztikai Hivatal által ma közlendő adatot előrejelezve. A mutató nyolchavi mélypontjáról tehát elmozdulhatott, azonban meredek emelkedésre nem kell számítani.
A Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célját tartósan csak 2019 második felében érheti az éves árindex. A jegybank szerint ennek oka lényegében az eurózóna és a globális infláció alacsony mértéke. Annak ellenére sem kell intenzív drágulásra számítani, hogy az alacsony munkanélküliség és a bérek dinamikus növekedése a belső kereslet erősítésén keresztül elméletileg felfelé hajtaná a fogyasztói árakat.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az erős gazdasági növekedés ellenére továbbra sem látunk majd gyorsulást az inflációban. Az elemző úgy véli, hogy a 2016–2017-es nyersanyagár-emelkedés kifulladása és a hazai élelmiszerárak várhatóan visszafogott növekedése miatt maradhat rövid távon gyenge az árnyomás. Kérdés viszont, hogy a piaci szolgáltatások esetében milyen trend alakul ki idén.
Dunai Gábor, az OTP elemzője rámutatott, hogy az MNB politikáját a legközvetlenebbül befolyásoló gazdasági mutató fő vezérlői területén nincs változás: az importált infláció és a nyersanyagárak változása nagyon alacsony, a hatósági árak szinte nem emelkednek, az élelmiszerek inflációja jelenleg csökkenő pályán halad.
Kuti Ákos, az MKB szakértője kicsit magasabb, 2,1 százalékos márciusi adatra számít. Várakozását a gyorsuló euróövezeti árindexszel, illetve az üzemanyagárak bázishatásának eltűnésével magyarázta.