A KSH legfrissebb közlése szerint az idei harmadik negyedévben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 487 ezer volt, 36 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek átlagos létszáma pedig az egy évvel korábbihoz képest 10 ezerrel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,8 százalékosra csökkent. A miniszter hozzátette,
Magyarország a 3,8 százalékos munkanélküliségi rátával a 28 európai ország között az 5. helyet foglalta el.
Varga Mihály szerint a KSH adatai megerősítik, hogy a gazdaság növekedésével párhuzamosan további munkahelyek jönnek létre. A harmadik negyedévben a munkahelyek bővülésében nagy szerepet játszott az ipar, ugyanis a vizsgált időszakban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 97 ezerrel nőtt, közülük pedig 43 ezren ebben a szektorban helyezkedtek el. Az ipar továbbra is a magyar gazdaság egyik húzóágazata – emelte ki a tárcavezető.
A miniszter szólt arról is, hogy az országban
a foglalkoztatási ráta a harmadik negyedévben 69,5 százalékon állt, míg 8 évvel ezelőtt még csak 55 százalék környékén mozgott.
A tárcavezető a bérekről megjegyezte, az elmúlt 2 évben, 2017-ben és 2018-ban a hatéves bérmegállapodás koordinálta a bérek növekedését. Idén novemberben azonban már a munkaadókat és a munkavállalókat képviselő szervezeteknek kell megállapodniuk a 2019. január 1-jén életbe lépő minimálbér és garantált bérminimum emelésének a mértékéről.
A Pénzügyminisztérium (PM) által szerdán az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint új típusú foglalkoztatáspolitikai eszközökre van szükség, hogy tovább emelkedjen a munkában állók száma Magyarországon, hiszen a foglalkoztatás szintje ebben a szerkezetben lassan eléri a maximumot.
Kiemelték, hogy
a 2010-es kormányváltáshoz viszonyítva mintegy 777 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, a növekedés döntően a versenyszférában következett be, ahol közel 654 ezerrel dolgoznak többen.
A foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a magyar munkaerő-piaci reformoknak, a gazdaságfejlesztő programoknak, a munkát terhelő adók csökkentésének, a minimálbérek érdemi emelésének, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak.
A kormány azon dolgozik, hogy a következő időszakban az országban meglévő munkaerő-tartalékot, az inaktívakat, a közfoglalkoztatottakat és a munkanélkülieket minél nagyobb számban támogassa abban, hogy vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra.
Elemzők: a keresletnél is jobban nőtt az álláskeresők száma a harmadik negyedévben
A közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra átlépni igyekvők egy részének időbe telik mire megtalálja a maga helyét, ez lehet a munkanélküliség átmeneti emelkedésének egyik lehetséges oka – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH kedden megjelent harmadik negyedévi foglalkoztatási-munkanélküliségi adatait.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint az idei harmadik negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 10 ezerrel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,8 százalékosra csökkent. A második negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma 13 ezerrel kevesebb, a ráta 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt, mint a harmadik negyedévben.
A 3,8 százalékos munkanélküliségi ráta visszalépést jelent a február-áprilisi három hónapos időszak szintjére. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 487 ezer volt, 36 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,8 százalékponttal 69,5 százalékra emelkedett, 0,2 százalékponttal volt magasabb az előző negyedévinél.
Horváth András, a Takarékbank elemzője rámutatott: a közfoglalkoztatottak leépítése gyors ütemben halad és az elsődleges munkaerőpiac ezt egyelőre nem képes teljesen ellensúlyozni. A közfoglalkoztatásból elkezdődött többek közt a papíron szakképzettséggel rendelkező személyek kizárása, viszont itt jelentős részben olyan munkakultúra nélküli emberekről van szó, akik még a jelen munkaerőpiaci környezetben sem képesek elhelyezkedni, mivel a legalapvetőbb készségeik is hiányoznak.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 74,6 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 72,2 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 78,5 százalékos rátájának eléréséhez.
Véleménye szerint a foglalkoztatási ráta további jelentős, 4-5 százalékpontnyi javulására van lehetőség a versenyképesebb EU-s tagállamokkal összehasonlítva, ami 250-300 ezer új munkahelyet jelent ahhoz, hogy megvalósuljon a teljes foglalkoztatottság. Az inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve a magyar gazdaság – a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére – továbbra is mintegy 500 ezres munkaerő-tartalékkal rendelkezik, bár a képzettségi problémák igen jelentősek.
A képzett munkavállalók hiánya egyrészt tovább lassítja a gazdasági növekedést, másrészt viszont a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásokból, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben csupán 0,2 százalékponttal csökkent a tavalyi azonos időszakhoz képest, ami azt jelzi, hogy a munkaerőpiac feszessége továbbra is historikus csúcsa közelében van. Az elmúlt pár hónap emelkedő munkanélküliségi rátájában szerepet játszhat az is, hogy egyre több ember tér vissza az aktív álláskereséshez, és számuk nagyobb mértékben emelkedik, mint a foglalkoztatottság.
Az ING Bank vezető elemzője szerint adatok azt sugallják, hogy a potenciális munkaerő-tartalék szűkül, a munkaerőpiac egyre inkább telített, vagyis igazán jelentős javulásra a közeljövőben már nem lehet számítani. Ha a munkaerőpiacon újra megjelentek gyorsan el tudnak helyezkedni, akkor az év végére 3,6 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta – tette hozzá.