Minden várakozást felülmúló növekedési adatról számolt be tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Eszerint Magyarország bruttó hazai terméke a harmadik negyedévben szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások. A vizsgált időszakban az előző negyedévhez mérten 1,2 százalékkal bővült a GDP. A gazdasági teljesítmény 2018 első három negyedévében összesítve 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
– Az elmúlt tíz évben nem volt ennél nagyobb mértékű a magyar gazdaság növekedése, ami egyértelmű jelzés arra, hogy minden feltétel adott egy jóval négy százalék feletti éves növekedés eléréséhez – kommentálta az adatokat Varga Mihály pénzügyminiszter.
Mint kiemelte, legutóbb az Európai Bizottság emelte 4,3 százalékra a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését, így mostanra a hazai és nemzetközi szervezetek szinte egyöntetűen jóval négy százalék feletti bővülést várnak, ami összhangban van a kormány várakozásaival.
Hozzátette: ennek elérését egyebek mellett az otthonteremtési program, a tartósan emelkedő bérek, a növekvő belső fogyasztás, az erős export, a fejlesztési projektek megvalósulása, valamint a szolgáltatói szektor növekvő teljesítménye támogatja.
Varga ennek megfelelően a közmédiának tegnap már az egész évre nézve 4,3-4,5 százalékos, az év eleji előrejelzésnél magasabb bővülésről nyilatkozott.
Varga szavaihoz hozzátartozik, hogy az év elején még a piaci szereplők erősen kételkedtek a 4 százalékot meghaladó előrejelzésben, azonban év közben következetesen emelni kényszerültek jóslataikat. Immár általánossá vált a nézet, hogy kényelmesen túlszárnyalható lesz a 4 százalékos küszöb, sőt, a biztató harmadik negyedévi adatok alapján lehet, hogy a 4,5 százalékos várakozás is túl óvatosnak bizonyul.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a friss adatok meglepőek, mert a piaci várakozások némi lassulással számoltak. Mint arról mi is beszámoltunk, az általános vélekedés szerint a második negyedévi növekedést tekintették mindeddig a közgazdászok a csúcspontnak, ezért is állt a 4,8 százalékos kiigazítatlan adattal szemben 4,2-4,3 százalék körüli a szakértői várakozás.
Németh szerint az előző negyedévekben is a szolgáltató szektor húzta a gazdaságot, valószínűsíthető, hogy ebben a szegmensben további gyorsulás következett be a harmadik negyedévben.
A fogyasztási oldalon továbbra is a lakossági kereslet és a beruházások növekedése pörgeti a gazdaságot.
– Idén könnyen lehet, hogy másfél évtizedes növekedési rekordokat ostromol majd a magyar gazdaság, amihez kell egy, a mostanihoz hasonlóan erős hajrá a negyedik negyedévben. Az elmúlt két negyedév pozitív meglepetését is figyelembe véve ez már nem is lenne annyira meglepő – mondta Virovácz Péter, az ING szakértője.
– A negyedik negyedévben a növekedés közel maradhat az 5 százalékhoz, így az idei 4,6 százalékos növekedési előrejelzésünket 4,8 százalékra emelhetjük, a kedvező áthúzódó hatások miatt pedig a jövő évi növekedést 4,1-ről 4,2 százalékra – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A tegnapi adatközlés több helyen is borítja az eddigi várakozásokat.
A Takarékbank mellett a CIB és az Erste is korábbi növekedési jóslatának felülvizsgálatát fontolgatja, ehhez a kommentárok szerint megvárják a KSH részletes adatait.
Érdekes lesz megfigyelni a piaci reakciókat, mivel ezúttal mellélőtt a közgazdászok többsége, amikor már a lassuló pályáról beszélt. A kormányzat 2019-re és azon túl is kitartó 4 százalékos, illetve azt meghaladó növekedési terveit változatlanul sok kétség övezi, alig akad olyan előrejelzés, ami a célkitűzést teljesíthetőnek véli.
Ezeket a várakozásokat is korrigálhatja a mostani adat, és az sem utolsó szempont, hogy például egyéves összevetésben a 3,5 százalékos növekedést 2019-ben immár egy magasabb, akár 5 százalékot közelítő idei értékhez kell mérni, vagyis egy lassabb ütemű bővülés is érdemi növekedést jelent.
Nem jöttek be a sötét jóslatok
„Az Európai Beruházási és Újjáépítési Bank (EBRD) szakértői szerint jelentősen javultak az összgazdasági kilátások, idén és jövőre is 3 százalékos bővülést várnak a bruttó nemzeti termékben. Jó iránynak tartja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hogy az EBRD megemelte a hazánkra vonatkozó növekedési előrejelzését, azonban a magyar kormányzat szerint a szervezet így is alábecsüli a lehetőségeinket.” – Magyar Idők, 2017. május 11.
„A GKI növekedési előrejelzésénél 2018-ban a 3,8 százaléknál kissé alacsonyabb értéknek van valamivel nagyobb esélye, mivel a beruházás és a fogyasztás dinamikája is csökken, amit kérdéses, hogy a külkereskedelmi aktívum mennyire tud ellentételezni. (…) A magyar gazdaság középtávú pályája szempontjából fontos, hogy változatlan Európa-politika esetén az EU perifériájára szorulhat Magyarország.” – GKI, 2017. december 12.
„Úgy számoljuk, hogy a GDP-növekedés megközelítheti a 3,5 százalékot 2018-ban, kevéssel elmaradva 2017-től. (…) Növekedési előrejelzésünk az idei évre meghaladja az ország hosszú távú növekedési képességét. Középtávon arra számítunk, hogy Magyarország gazdasági szerkezetéből adódóan 2019–2021-ben 2,5 százalék alá esik a növekedési ráta. Szerkezeti probléma a népesedési kérdés, ami részben a kormányzat elutasító hozzáállásából adódik a bevándorló munkaerővel szemben. Mindemellett túlságosan kiterjedt a közszféra, kevés támogatást kap a vállalkozói szektor, alacsony a termelékenység és túlhevül a munkaerőpiac.” – Standard & Poor’s, 2018. február 16.
„A piaci konszenzus is megerősíteni látszik azt a várakozásunkat, mely szerint a gazdasági növekedés a második negyedévben tetőzött és az év második fele már gyengébb, de így is magas dinamikát hoz.” – CIB Bank, 2018. november 9.