Az idei első fél évben éves összevetésben 4,7, a második negyedében 4,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott adatátértékelési jelentése szerint. Ez a korábbihoz képest 0,1 százalékkal magasabb értéket jelent, részben a bázisadatok változása, részben a becsléshez felhasznált tárgynegyedévi adatok frissülése miatt.
Ez ismét megerősíti azokat az optimista várakozásokat, amelyek szerint a kormányzati előrejelzésnél is jóval nagyobb lehet idén a gazdasági növekedés. A hivatalos konvergenciaprogramban megfogalmazott érték 4,3 százalék, azonban az évközi adatok – amelyeket a dinamikus fogyasztásbővüléssel minden bizonnyal csak még inkább meghajt majd a negyedik negyedév – már inkább az öt százalék körüli szintet valószínűsítik.
A kelet-közép-európai régió gazdasági bővülése jóval az uniós átlag felett alakul, a térség a következő években is az európai növekedés motorja lehet – mondta tegnap Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek luxembourgi értekezletén. A magyar tárcavezető szerint térségünk az unió egyik leggyorsabban fejlődő régiója.
Varga arra is felhívta a figyelmet, hogy a 28 uniós ország idei első féléves teljesítménye, ha minimálisan is, de elmaradt a várakozásoktól, és amennyiben a kereskedelmi ellentétek nem rendeződnek az Egyesült Államokkal, úgy akár további lassulásra is lehet számítani. Mindemellett a britek unióból való kiválási folyamata és az olajár emelkedése negatív kockázatot jelenthetnek a növekedésre.
Varga szerint az Európai Unió országainak növekedési kilátásai összességében kedvezőek, mind az idei, mind a következő évben két százalék feletti növekedés várható. Magyarország támogatja a pénzmosás elleni felügyeletek közötti együttműködés megerősítését, azonban Varga szerint az Európai Bankhatóság megerősítését célzó törekvések túlterjeszkedésük miatt aggályosak.
Az ülésen felmerülő, az áfaszabályokat érintő kérdések közül kiemelte, hogy az elektronikus kiadványok hamarosan éppúgy adózhatnak kedvezményes áfakulccsal, mint a hagyományos könyvek. A pénzügyminiszterek találkozóján pont került az adócsalás elleni küzdelem egyik eszközének, az általános fordított áfa bevezetésének a kérdésére is, amelynek lényege, hogy az eladó helyett a vevő fizeti be az áfát a költségvetésbe. A fordított adózás általánossá tételére vonatkozó javaslatot Magyarország támogatta.
Szintén keddi adatközlés, hogy az idei első fél évben 0,1 százalékos volt a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya. Az egyenleg 2017 azonos időszakához képest 223 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,2 százalékponttal romlott. Az egyenlegváltozás a kiadásoknak a bevételeknél nagyobb mértékű növekedéséből adódott. A legnagyobb mértékben, 327,4 milliárd forinttal, vagyis 10 százalékkal a termelési adók nőttek, amelyen belül 223,5 milliárd, 13,2 százalék volt az áfabevétel gyarapodása.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat értékelve azt mondta, hogy a foglalkoztatás növekedése miatt érthető a jövedelemadóból származó összegek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a gazdaságfehérítő lépések pedig az áfabevételeket gyarapították.
– Bár a tavalyi 2,2 százalékos GDP-arányos hiány alatta van a maastrichti kritériumokban szereplő háromszázalékos szintnek, a deficit úgy emelkedett, hogy a GDP-növekedés üteme közben majdnem a duplájára nőtt. 2016-ban ugyanis 2,3, 2017-ben viszont 4,1 százalékos volt – írta Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője kritikaként kiemelte: ebből adódóan a gazdaság élénküléséből származó bevételnövekedés mellett erőteljesen nőttek a kiadások; ahelyett, hogy egy esetleges későbbi, nehezebb gazdasági környezetre történő felkészülés érdekében tartalékfelhalmozásra került volna sor.