Az egy év alatt mért hétszázalékos drágulással a nyolcadik helyen áll Magyarország az Eurostat 27 ország lakásárváltozását bemutató adatai alapján. Az OTP Ingatlanpont ugyanakkor elemzésében rámutatott: a 2015 óta országos átlagban mért csaknem 31 százalékos árnövekedés még mindig dobogós helyet ér az uniós országok körében.
Az e tekintetben első két helyen álló Írországban és Csehországban végbement 32-33 százalékos drágulás alig haladja meg a magyar szintet. Az unió statisztikai hivatala szerint az egy év alatt végbement árnövekedés Szlovéniában volt a legjelentősebb, ahol 15 százaléknál is nagyobb mértékben nőttek az átlagos négyzetméterárak, Hollandiában pedig tíz százalékot meghaladó növekedés volt.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2018. harmadik negyedévi országos árindexe 0,3 százalékos csökkenést mutat az előző negyedévhez képest. Beszédes, hogy 2014 eleje óta csak egyszer, 2017 első három hónapjában volt hasonló stagnálás, amúgy évek óta rendületlen a hazai lakásárak emelkedése.
– Az adatok még előzetesek, nem mutatják a negyedév összes adásvételét, ugyanakkor valószínűsíteni lehet, hogy az elmúlt évek nagy ütemű, éves szinten tíz százalékot meghaladó lakásár-emelkedése a végéhez közeledik – jelentette ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Szerinte a 2016-ban kezdődő nagy ütemű lakásépítés kínálata a következő években visszaesik a forgalmi adó legutóbbi módosítása nyomán.
– Az e lakásokat előnyben részesítő, a nagy ütemű áremelkedésben jelentős szerepet játszó befektetési célú vásárlások is visszaszorulhatnak vagy részben a használt lakások felé terelődhetnek – tette hozzá az elemző.
A Knight Frank globális lakáspiaci indexe szerint a kínai Xi’an és az indiai Ahmedabad után Budapesten nőttek legnagyobb mértékben az ingatlanárak 2017 és 2018 harmadik negyedéve között. A tanulmány Budapesten 19 százalékos áremelkedést állapított meg. Ugyanakkor régiós szinten a magyar főváros még mindig olcsóbbnak számít, mint Bécs, Prága vagy Varsó.