Nem hozott érdemi változást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei második kamatdöntő ülése, maradt 0,9 százalékon az alapkamat, az egyéb kamatfeltételekben sem volt eltérés. A monetáris tanács közleménye szerint kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását – vagyis a meghatározó iránymutatásban sem volt elmozdulás.
A közlemény értelmében a monetáris tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. Előrejelzésük szerint a háromszázalékos középtávú inflációs cél 2019 közepére érhető el fenntarthatóan, jelenleg 2 százalék körül alakul a mutató.
Az MNB legújabb adatai szerint a vállalati hitelállomány éves összevetésben mintegy tíz százalékkal nőtt, ezen belül a kis- és középvállalati szektor hitelállománya ezt meghaladó mértékben. A háztartási szektorban az éves növekedési ütem közel két százalék volt, aminek jelentős része a lakáshitelek bővüléséhez volt köthető.
– Összességében úgy gondoljuk, hogy az MNB egyelőre kivár, rövid távú, külső folyamatok által vezérelt piaci változásokra nem reagál azonnal. A rövid kamatok idén még a jelenlegi historikusan alacsony szintjükön maradhatnak, 2019-ben elindulhat egy lassú, fokozatos emelkedés, ennek időzítése azonban nagyban függ az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájának az alakulásától – áll Trippon Mariann, a CIB Bank szakértőjének értékelésében.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjének véleménye szerint idén nem változnak sem a jegybanki kamatok, sem pedig a bankközi kamatok. – Jelenlegi várakozásunk szerint 2019 második fél évében indulhat el legkorábban a magyar bankközi kamatok emelkedése, ami nagyban függ a hazai és nemzetközi inflációs folyamatoktól, valamint az EKB monetáris politikájától is – mondta.
A hazai közgazdászok között elterjedt nézettel szemben más előrejelzésekkel is lehet találkozni. Mint azt William Jackson, a londoni Capital Economics elemzőház szakértője lapunknak elmondta, továbbra is az általános várakozásoktól eltérő fordulattal számolnak az idén. Az elemzőház szerint az infláció már 2018-ban meghaladhatja a jegybanki 3 százalékos célt, emiatt pedig a tegnap is hangsúlyozott iránymutatásától eltérve az MNB-nek kamatot kell emelnie.
A Capital Economics jelenleg 60 pontos emelést vár, ennek értelmében másfél százalék lenne év végére az alapkamat. Ez egyben azt is feltételezné, hogy a jegybank sokszor hangoztatott célkitűzésétől eltérően vissza kellene térnie a hagyományos jegybanki eszközökhöz, szemben azokkal a jelenleg is alkalmazott csatornákkal, amelyekkel az MNB jelenleg tereli a piaci folyamatokat.
Mint arról lapunk is beszámolt, Jackson és elemző kollégáinak várakozása jelentősen eltér a hazai véleményektől. A mostani álláspontjuk egyénként némileg finomodott a korábbi előrejelzéshez képest, amikor 110 pontos emelést jósoltak 2018-ra, ami 2 százalékra emelte volna az alapkamatot.
Jackson legutóbbi elemzésében arra is kitért, hogy az MNB legújabb törekvése – ami a rövidet követően a hosszú hozamok leszorítására irányul – sem biztos, hogy sikerrel jár, helyzetértékelésük szerint épp az általuk várt, meglepetést okozó magas inflációs ráta miatt. Ennek megfelelően a tízéves hozamszintet év végére 3,25 százalékra várja, szemben a mostani 2,6 százalék körüli értékkel.