Magyarországnak javítania kell a termelékenységi mutatóin, csak így tud a következő húsz évben eljutni a fejlett országok átlagos életszínvonalára, és megközelíteni például Ausztriát – áll a McKinsey & Company tanácsadó cég tegnap nyilvánosságra hozott kutatásában. Jacques Bughin, a McKinsey Global Institute igazgatója újságíróknak elmondta, a hazai vállalatok munkatermelékenysége még mindig viszonylag alacsony.
Az egy munkaóra alatt előállított gazdasági értéket összehasonlítva Magyarország a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) átlagának 67 százalékán áll, amivel a régióban Lengyelországot megelőzi ugyan, de elmarad Csehországtól, Szlovákiától és Szlovéniától. A gyenge termelékenységet az elemzés szerint elsősorban a gazdaság kettőssége okozza: a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor jócskán elmarad hatékonyságban a nagyvállalatoktól, a két vállalati méretosztály termelékenységi különbözete Magyarországon a legmagasabb egész Európában.
Bughin szerint a sikeres államok példájából azt érdemes megtanulni, hogy három, de legfeljebb öt iparágat kell kiszemelni, ahol a legnagyobb ígéretek vannak, és utána ezeket segíteni állami eszközökkel. Ennél többet nincs értelme támogatni, mert az túl összetett megközelítést igényelne, ami így már jó eséllyel nem lesz hatékony, és a nemzetközi példák alapján szükség sincs rá. El kell érni, hogy a kiemelt területeken minél nagyobb hozzáadott értéket állítsanak elő az egyes országokban, és mint azt kérdésünkre megjegyezte, az is fontos, hogy a nemzetközi kereskedelemben ne egyetlen partnerre támaszkodjunk.
– Sokkal jobb, ha a sorsunkat magunk alakítjuk, mint hogy amiatt aggódjunk, hogy a szomszédaink mit tesznek vagy nem tesznek – mondta. A hozzáadott érték Magyarország esetében jelentheti az autóipari innovációt, vagy akár a szintén szép számban működő szolgáltatóközpontok esetében a matematikai, elemzési tevékenységet. A felmérések szerint az adatelemzési állások fele betöltetlen világszerte.
Bughin kiemelte, négy fő folyamat határozza meg a gazdasági haladás irányát: a feltörekvő gazdaságok iparosodása, a technológiai fejlődés felgyorsulása, a népesség öregedése, illetve a növekvő globális integráció. Magyarországon az aktív korú népesség létszáma kétmillióval csökken 2050-re, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, ami komoly kihívást jelent a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszernek. Viszont a különböző internetes felületek és szolgáltatások használatával nagyságrendekkel könnyebbé is válik a cégek helyzete, hiszen adott a hozzáférés a nemzetközi piacokhoz, és sok esetben eleve megoldottak olyan adminisztratív folyamatok, amelyeket a vállalatok nem feltétlenül látnak át.
Amennyiben a hazai kkv-szektor sikeresen felzárkózik a termelékenységben, az a McKinsey szerint a következő évtizedben évi 0,5 vagy akár 0,7 százalékot is hozzáadhat a bruttó nemzeti termékhez, ezzel fenntarthatóvá válna a kormányzat által is megcélzott 3 százalék körüli éves növekedés. Havas András, a jelentés vezető szerkesztője kiemelte, hogy a nemzetközi gazdaságba beépülten működő cégek a munkaerő elvándorlására is választ jelenthetnek, mivel így hazai cégnél is lehet nemzetközi karriert építeni, sőt ezzel akár a korábban kivándorolt értékes munkaerőt is lehetőség nyílik hazacsábítani.