Az elmúlt 26 év legfontosabb megállapodása született meg a munkavállalói és a munkáltatói szervezetekkel a bértárgyaláson, emellett a minimálbér és a garantált bérminimum emelésén felül jelentősen csökkentek a bérek adóterhei is – közölte szombaton Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium képzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára. Emlékeztetett: a gazdaság most stabilabb, mint amikor a kormány hivatalba lépett, Magyarország erősödik, megszabadult az IMF-hiteltől, 2010-hez képest több mint 600 ezerrel többen dolgoznak.
Az államtitkár hangsúlyozta: a korábbi évekkel ellentétben már nemcsak a munkahelyteremtésre helyezik a hangsúlyt, hanem a bérek jelentős felzárkóztatására is. Ez azonban nem egyszerűen jó szándék kérdése, ehhez versenyképes magyar vállalatokra van szükség, mert csak azok tudják kigazdálkodni ennek forrását. Az államtitkár kiemelte, hogy a mostani béremelésért több millió magyar ember dolgozott meg, a lehetőséget nem a szerencsének köszönhettük.
A béremelési programok egy része a közszférában lévő munkahelyeket érinti. Jövőre tovább emelkedik a rendvédelmi dolgozók bére, a tavalyi 30 és az idei 5 százalék után 2017-ben újabb 5 százalékos emelkedésre számíthatnak. 2017 az ötödik olyan év lesz, amikor emelkedik a pedagógusok bére, így 2013 és 2017 között a tanárok fizetése átlagosan 50 százalékkal nő. Az egészségügyben is folytatódik a bérfejlesztés: az ápolóké a szeptemberi emelés után jövő novemberben tovább nő, ami 2019-ig összesen 65 százalékos emelkedést jelent majd. A szakorvosoké pedig jövőre újabb 100 ezer forinttal emelkedik, így összesen 207 ezer forinttal többet vihetnek haza. Magasabb bérre számíthatnak többek között a megyei kormányhivatalokban, a kulturális szférában és a felsőoktatásban dolgozók is.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arra figyelmeztetett: a kormány nemcsak azt szeretné elérni, hogy mindenkinek legyen munkája, hanem azt is, hogy megérje dolgozni. A mostani béremelések előzménye, hogy 2010 óta következetesen csökkennek az adók.
Hozzáadott értéket képviselünk
Jó szakképzés nélkül nem lehet sikeres a gazdaság, a szakképzés nagyon gyorsan fejlődik, és óriási verseny alakult ki ezen a területen az országok között – közölte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szombaton, a göteborgi EuroSkills – az európai fiatal szakmunkások versenye – bejárását követően. Kiemelte: a befektetők látják, mi zajlik a kelet-közép-európai térségben, a magyar gazdaságpolitika világos üzenete pedig az, hogy az ország hozzáadott értéket, munkakultúrát, ipari termelést megvalósító befektetőket vár, és ebben fontos lépés a szakképzett munkaerő megléte. (MTI)