Idén eladja a magyar állam a Budapest Bankot, ezzel eleget tesz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött 2015-ös megállapodásnak, és nem marad többségi tulajdona egyetlen kereskedelmi bankban sem.
A csütörtök este megjelent, Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányrendelet szerint Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszternek június 30-ig kell lebonyolítania a szükséges tárgyalásokat és az új tulajdonosra vonatkozó javaslattal előállni.
A kormány az EBRD-vel kötött egyezményben vállalta, hogy kiszáll a kereskedelmi bankrendszerből. Azóta eladták az MKB-t, és megszűnt az állam tulajdonrésze a Gránit Bankban is.
A Budapest Bank-ügyletet követően egyedül az Erste Bankban marad meg kisebbségi tulajdonrész. Ezt az állam épp az EBRD-megállapodás megpecsételéseként vásárolta, az EBRD-vel egyetemben fejenként 15 százalékos tulajdonrészeket vettek az osztrák hitelintézeti csoport helyi leányvállalatában.
A napokban az Mfor.hu írta meg, hogy elkezdődhet a Budapest Bank eladásának előkészítése. Mint azt 2018 végén a Magyar Időknek adott interjúban Bártfai-Mager elmondta, nagyjából féléves időkerettel számolnak a bank eladásánál.
Ez egybevág a most kihirdetett június 30-i határidővel. Az erről megjelent rendelkezés pontos szövege szerint Bártfai-Magernek az ügyben az a feladata, hogy „folytasson tárgyalásokat a potenciális pénzintézetekkel” a „megfizetett vételárat elérő vagy azt meghaladó értéken” a Budapest Bankban való tulajdonnak „történő megszüntetése érdekében”.
Ebből az következik, hogy az állam haszonnal, 100 százalékban szállna ki a pénzintézetből, vagyis a megfizetett 700 millió dollárt legalább eléri, lehetőség szerint meghaladja a vételár.
Mint azt lapunknak Bártfai-Mager kiemelte, az állam mindenképp jó üzletet akar kötni az értékesítéssel. Erre minden esély adott, a Budapest Bank eleve jó vétel volt, a korábbi tulajdonos amerikai GE Money sem azért vált meg tőle, mert rosszul teljesített volna, hanem globális üzletpolitikai megfontolások miatt.
A bank nyereséges, akkor is az maradt, amikor a legtöbb versenytársa szenvedett. Mint legutóbb Bártfai-Mager is kifejtette a Magyar Időknek, egyes területeken a bank erősíteni is tudta piaci jelenlétét. A rendelet megfogalmazásából az is valószínűsíthető, hogy jó áron, de egyetlen vevőhöz kerülhet a Budapest Bank, vagyis nem a tőzsdei bevezetés a cél, mint ahogy az már ötletszinten többször felmerült az évek során.
Vevőjelölt biztos akad, több nemzetközi és hazai fél is jelezte már, hogy érdeklődne a bank iránt. Jelentkezett eddig az MKB, az Erste, és puhatolózott a KBC is. Utóbbi esetében a cégvezetéstől úgy tudjuk, hogy kevés esélyt adnak a sikeres ajánlattételnek, mivel a kormány magyar vevőt preferálna.
Ha pusztán ez a szempont, akkor tényleg nem a KBC, mint belga tulajdonú bank lenne a befutó, az Erste sokkal több szálon kötődik a magyar piachoz, az MKB-nak pedig még ennél is sokkal szorosabb kötődése van a korábbi állami tulajdonlásból fakadóan.
Az Mfor.hu által most leporolt, piaci körökben régóta hangoztatott elmélet szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a korábban állami vagy az államhoz köthető bankok, az MKB, a Takarékbank vagy akár Gránit Bank a Budapest Bankkal egyesülve alkotna egy új szereplőt, ami, ismerve az MKB tőzsdére lépési terveit, már egyben léphetne be a nyilvános kereskedésbe. Vevőként akár az EBRD is felmerülhet.
Mint azt lapunknak egy tavalyi interjúban Lucyna Stanczak-Wuczynska, az EBRD uniós banki ügyekért felelős igazgatója elmondta, az EBRD nyitott, a magyar bankrendszer helyzetét kedvezően ítéli meg, így adott esetben egy újabb beruházás is elképzelhető, amennyiben transzparens az ügylet.