A magyarok pesszimisták – legalábbis így vélekedik a felnőtt hazai internetezők nagy többsége az eNET és a Telekom Jelentés az internetgazdaságról című kutatásának eredményei szerint. A válaszadók 61-71 százaléka úgy látja, hogy hajlamosak vagyunk a dolgok rossz oldalát nézni, nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy elérjük céljainkat, nem hiszünk eléggé önmagunkban. Többségük szerint ezek a sztereotípiák még mindig jellemzők a magyarokra, ugyanakkor a netezők gondolkodásában erősen megjelenik a változtatás igénye is egy új, korszerűbb szemléletmód kialakítására.
Miközben a magunkról általánosságban alkotott kép elég lehangoló, tízből nyolc netezőt mindig vagy általában büszkeség tölti el, ha magyarok kimagasló teljesítményéről hall. A digitalizáció által mindinkább átszőtt világunkban a siker egyik kulcsa éppen ennek a digitális világnak a használata: a netezők harmada látott már olyan példát maga körül, amikor valaki digitális eszközök, megoldások segítségével látványos változást tudott elérni az életvitelében, életminőségében.
Elsősorban új, jobb munkalehetőséget teremtett (58 százalék említett ilyet), illetve általában egy kényelmesebb életet biztosított (51 százalék szerint). A digitális világban való részvétel további életminőség-javító eredménye a kapcsolati háló bővülése, illetve a meglévő társas és munkakapcsolatok ápolása (42 százalék).
A magyarok nagy része éppen ezért szereti magánál tudni a telefonját társaságban is, ugyanakkor a személyes találkozók alkalmával a mobilozást a többség udvariatlanságnak tartja – erre a Samsung Electronics felmérése mutatott rá.
Míg a kapcsolatteremtésnek ma már elengedhetetlen kelléke a mobil, az eszköz konfliktusokat is gerjeszthet, amikor társaságban elvonja a figyelmet a személyes interakciókról. A felnőttek 86, a kamaszok 84 százalékát zavarja, ha a másik a mobilját nyomkodja személyes beszélgetés közben, így mindenképpen érdemes mérlegelni partnerünk igényeit és átértékelni az elintéznivalók sürgősségét a közös programok alkalmával.
Ami a hívások fogadását illeti, a többség minden korosztályban rangsorol, ha telefoncsörgés közben éppen személyes beszélgetést folytat. A felnőttek 73 százaléka csak akkor fogadja a hívást, ha nagyon fontosnak ítéli meg. A kamaszok már megengedőbbek: körükben csak 58 százalék azok aránya, akik csakis fontos ügyben válaszolnak a hívásokra.
Általában azért nem vesszük fel a telefonunkat társaságban, mert a beszélgetés érintheti személyes ügyeinket és akár titkainkat is. Ettől függetlenül szeretjük, ha a közelünkben van a készülék, a fiatalokra pedig mindez fokozottan jellemző. Ezen belül pedig a felnőttek 61, a kamaszok 65 százaléka még az asztalra is kiteszi a készüléket az összejövetelek alkalmával, felnőttek 35 százaléka felfelé, 26 százaléka lefelé fordított képernyővel. A kamaszok körében ez az arány 36:29 százalék. Ennél a pontnál pedig vissza is értünk a modern illemszabályok témaköréhez, hiszen aki szem előtt tartja a telefont, annak el is vonja a figyelmét.
A kutatás is alátámasztja, hogy az okostelefont jól és rosszul egyaránt használhatjuk, a döntés pedig csak rajtunk múlik.