Csontváry, Dalí, Van Gogh – csak pár híres személy, akik skizofrének voltak. A skizofrénia krónikus, pszichés betegség, amely minden századik embert érint világszerte és Magyarországon is. Gyakran jár téveszmékkel és hallucinációkkal, ám ezek a pszichotikus epizódok hullámzóak, van olyan beteg, aki több évig tünetmentes.
– Ám ez nem jelenti a teljes gyógyulást, ilyenkor sem szabad felhagyni a gyógyszeres kezeléssel – hangsúlyozza Kurimay Tamás, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke, aki már több száz skizofrénnek segített. Hozzáteszi, egy-egy mélyponton az az érzés hatja át őket, mintha nem is a saját testükben volnának. A család viszont a legnagyobb erőforrás a betegeknek, ezért is fontos, hogy a hozzátartozók tájékozottak legyenek a mentális zavart illetően.
Hogy a betegség a hozzátartozókra is komoly terhet tesz, bizonyítja a Mentális Betegséggel Élők Családtagjainak Európai Szövetsége (Eufami) felmérése is, amelyből kiderül, egy mentális beteg családtagjai életútjuk során nagyjából 16 évet töltenek el a beteg ápolásával, heti szinten 23 órát, ami megfelel egy részmunkaidős állásnak. A megkérdezettek harmada depresszióssá vált, mert elvesztette korábbi szociális hálóját. Az tehát egyértelmű, hogy az ellátórendszernek nemcsak a betegekkel, hanem az őket körülvevőkkel is törődnie kell és minél nagyobb terhet kell átvállalni.
Kurimay Tamás szerint ideális esetben már az első epizód idején megkezdik a kezelést, ám sokszor ezt akadályozza, hogy a skizofrének sokáig nem látják be, hogy betegek, hiszen teljesen valóságosnak érzékelik képzeteiket. A legelterjedtebb megoldás a gyógyszeres terápia, de a jólléthez hozzájárulhatnak pszichoterápiával, sportolással, diétával. Külföldön hatásosnak bizonyultak az állatok közreműködésével végzett terápiák, amelyeket nemrég a Szent János-kórházban is bevezettek. Hamarosan a virtuális valóságot is felhasználják skizofrének kezelésére – állítja a The Lancet Psychiatry szaklap.
A most még kísérleti fázisban lévő avatarterápia lényege, hogy a páciensek fejében hallott kínzó hangokhoz virtuális arcképet társítanak, ezzel a beszámolók szerint valóban csökkenthetők a hallucinációk.
A skizofrénia minden előjel nélkül, váratlanul érkezik. Oravetz Dániel, aki könyvet írt saját betegségéről, éltanulóként csinálta végig az egyetemet. Élete egyik legfontosabb pillanatában, a diplomavédésénél vált mindenki számára nyilvánvalóvá, hogy súlyos beteg. A tételek helyett saját elméletről kezdett beszélni, amely szerint az ufók fel akarják venni a kapcsolatot vele. –Az oktatóim várták, mikor jön a poén, de egy idő után belátták, itt nincs poén, és néhány nap múlva egy kórház zárt osztályán találtam magam – meséli.
Az orvosokkal való együttműködésének köszönhetően nem sokkal később aztán hazaengedték, és ő lépésről lépésre igyekezett újraépíteni az életét. Találkozott egy lánnyal, akinek már a második randin elmondta, hogy skizofrén. Kulcsár Teodóra azóta a felesége lett, együtt írták a Mentőöv című könyvet, hogy az érintetteknek és hozzátartozóiknak is segítséget nyújtsanak tapasztalataikkal. Ez az első pszichiátriai önsegítő kézikönyv a magyar piacon.
A stresszes életmód miatt elérkezett a második hullámvölgy, amelyet már együtt éltek meg. Kulcsár Teodórának a legnehezebb az volt, hogy nem tudta, mennyi ideig fog tartani, és lesz-e még olyan a férje, mint amilyennek megismerte. – Türelem, kitartás és feltétel nélküli szeretet nélkül nem tudtam volna végigcsinálni – mondja. A férjéről való gondoskodást ahhoz hasonlította, mintha egy gyereket kellene nevelnie és megadnia neki a biztonságérzetet.
Oravetz Dániel saját tapasztalataiból kiindulva a lelki egyensúly öt alappillérét állította fel: gyógyszeres kezelés, pszichoterápia, emberi kapcsolatok, mozgás és természetben töltött idő, valamint értékteremtő munka végzése. Azt meséli, eufória és pokoljárás váltogatták egymást, amíg nem vállalta a rendszeres gyógyszeres terápiát, ami azóta nagymértékben csökkentette a kilengéseket.
A Mentőöv című könyv egy hónappal ezelőtti bemutatóján skizofréniában szenvedők és hozzátartozók is jelen voltak. Az egyik hozzászóló, egy huszonéves lány azzal kezdte, bűntudata van, mert a testvéréről azután derült ki, hogy beteg, miután ő elköltözött otthonról, így nem tud segíteni a szüleinek a gondozásban. Mellékesen tette hozzá, ő maga is beteg, sclerosis multiplexben szenved, de lelkileg így is ő a legerősebb a családban.
Az előadást hallgatva vált világossá, Oravetz Dániel nem csak azért írt könyvet, hogy könnyítsen a lelkén, ennél sokkal jobban vezette a segítő szándék, hogy sorstársainak elmondja: élhető teljes élet skizofréniával is.
A közönség egy másik tagja, egy ötven év körüli hölgy is elkérte a mikrofont, remegett a hangja. Azt mondta, hallucinációk gyötörték, de mióta eljár egy önsegítő csoportba, sokkal jobban érzi magát. A közösség megtartóerejét Kurimay Tamás is megerősíti, több ilyen csoport is létrejött, hozzátartozóknak is.
Ezenkívül a Szent János-kórházhoz tartozó Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrumban működik az Együtt program, amely a mentális zavarral küzdő várandós nőknek, illetve édesanyáknak és gyermekeiknek nyújt segítséget.
A program – amely gyógyszeres kezelésből és pszichoterápiából áll – egyedülálló az országban, célja, hogy ne válasszák el az anyát az újszülöttől, mert a kezdeti időszakban alakul ki a biztonságos kötődés, az anya identitástudata, és az újszülött immunrendszerét is erősíti, ha édesanyja mellett lehet.