Az amerikai elnök 21 pontban és több alpontban rögzítve sorolta fel az Irán-ellenes szankciók egyes büntetőintézkedéseit, és ismételten figyelmeztetett: „Teherán vagy változtat fenyegető és destabilizáló magatartásán, és akkor visszatérhet a világgazdaság körforgásába, vagy továbbra is a gazdasági elszigetelődés útját járja” – szögezte le. Donald Trump megismételte azt is, hogy nyitott a tárgyalásokra egy olyan átfogóbb megállapodás érdekében, amely érintené Irán ártalmas tevékenysége teljes körét, beleértve ballisztikusrakéta-programját és a terrorizmus támogatását.
A szankciók bevezetéséről az amerikai elnök még májusban döntött, miután május 8-án egyoldalúan felmondta a 2015-ben kidolgozott és 2016 januárjában megkötött többhatalmi atomalkut Iránnal. Trump mindig is kártékonynak – nem eléggé szigorúnak – tartotta ezt az egyezményt, és már a 2016-os elnökválasztási kampányában hangsúlyosan szerepelt az atomalku felülvizsgálata, illetve felmondása is. Bár az elnök is úgy ítéli meg, hogy Irán nem sértette meg a benne foglaltakat, álláspontja szerint az egyezmény nem akadályozza meg abban, hogy nukleáris fegyvert állítson elő. A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint Teherán mindig betartotta az egyezményt.
A fizetési forgalmat is befolyásolnák
A szankciókat két szakaszban vezetik be. Az első szakasz tegnap vette kezdetét, és a büntetőintézkedések az iráni gazdaság olyan ágazatait érintik, mint az ország dollárvásárlásai, illetve pénzügyi tranzakciói, arany- és nemesfém-kereskedelme, az ötvöző- és ipari fémek kereskedelme, szénipara, repülőgép- és ipariszoftver-beszerzései, egyes élelmiszeripari termékek, valamint az autóipar ágazata. A szankciók második, erősebb ütőkártyának szánt szakasza november elején lép életbe, amikor elsősorban az iráni energetikai szektor kerül célkeresztbe, embargóval sújtva az iráni olaj- és gázexportot, de nem marad ki a szórásból az iráni jegybank sem.
A szankciók alóli mentességre vonatkozó kérelmekről egyedi elbírálás alapján döntenek. Az intézkedések nemcsak Iránt sújtják, hanem bárkit, aki az érintett területeken üzleti kapcsolatot tart fenn Teheránnal. Washington azt is bejelentette, hogy szankciókat foganatosít az iráni társaságokkal folytatott fizetési forgalmat közvetve vagy közvetlenül támogató pénzintézetek ellen is. Az amerikai elnök tegnapi Twitter-üzenetében közölte, hogy aki üzletet köt Iránnal, az nem fog tudni üzletelni az Egyesült Államokkal. „Világbékét szeretnék, nem kevesebbet!” – írta Donald Trump.
Az amerikai szankciók ismételt bevezetésének vegyes volt a fogadtatása. Haszan Róháni iráni elnök az állami tévében közvetített beszédében leszögezte: értelmetlennek tartja a tárgyalásokat Washingtonnal, mert szerinte ezekhez jóhiszeműség kell. Hangsúlyozta: Teherán nem tárgyal nyomás alatt.
Az Európai Unió sajnálattal vette tudomásul, és Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő a brit, a francia és a német külügyminiszterrel közös nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy továbbra is hatékony pénzügyi csatornákat kívánnak fenntartani Iránnal, és nem áll le az iráni földgáz- és kőolajexport. Aláhúzták: továbbra is elkötelezettek a büntetőintézkedések által érintett európai vállalatok védelme iránt. Ennek megfelelően tegnap életbe lépett az Európai Unió úgynevezett blokkoló rendeletének frissített változata, amellyel megtiltják az európai cégek számára, hogy eleget tegyenek az Irán elleni amerikai szankcióknak.
Két évtizedes rendeletet porolnak le
Az eredetileg 1996-ban, a Kuba elleni amerikai embargó idején elfogadott rendelet frissítésével büntetés terhe mellett megtiltanák az európai vállalatok számára, hogy a korlátozások miatt felszámolják üzleti kapcsolataikat Iránnal, valamint kimondanák, hogy nem ismerik el az amerikai szankciókat kikényszeríteni hivatott bírósági ítéleteket. Az uniós állampolgároknak tilos eleget tenniük a szankciók előírásainak, kivéve ha a bizottság kifejezetten felhatalmazza erre őket, mert máskülönben súlyosan sérülnének ezen személyek vagy az EU érdekei. A rendelet aktualizálási folyamatát június elején indította el a brüsszeli testület.
Az uniós társjogalkotó szerveknek, az Európai Parlamentnek és a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak két hónapjuk volt rá a hatályba lépésig, hogy tiltakozásukat fejezzék ki, azonban egyik intézmény részéről sem érkezett kifogás. Az Európai Unió egyidejűleg aláhúzta: eleget fog tenni az iráni atomalkuban foglalt vállalásának egészen addig, amíg Teherán is ezt teszi, ugyanakkor elkötelezett a továbbra is kulcsfontosságú partnernek és szövetségesnek számító Egyesült Államokkal folytatott együttműködés fenntartása mellett.
Felfelé tartó árak a fekete arany piacán
Olajpiaci elemzők máris megkongatták a vészharangot, és az idei negyedik negyedévre jóval 80 dollár feletti, de akár 90 dolláros hordónkénti olajárat vizionálnak, attól függően, hogy mennyi iráni olaj esik ki a piacról. Amrita Sen, az Energy Aspects vezető elemzője azt nyilatkozta a CNBC televíziónak, hogy Kína hiába barátja Iránnak, segítségül nem fog több olajat venni tőle, igaz, nem is csökkenti vásárlásait. Valamit enyhít a helyzeten, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és Oroszország június végén abban állapodott meg, hogy augusztustól napi egymillió hordóval elkezdi emelni a kitermelést.
A döntés is hozzájárult ahhoz, hogy a májusban 80 dollár fölé kúszó olajár azóta több mint 7 százalékot veszítsen emelkedési lendületéből és 75 dollár körül stabilizálódjon – legalábbis átmenetileg. A határidős Brent hordója tegnap 74,01 dollárt, a WTI-é pedig 69,10 dollárt ért. Támogatók lehetnek azok a várakozások is, amelyek szerint jövőre enyhül az olaj iránti globális kereslet. A Morgan Stanley szerint az idei negyedik negyedévre egymillió hordóval, 2,7 millió hordóra esik vissza Irán napi olajkitermelése.
Enyhítik a devizapiaci szabályozást
Irán enyhíti a devizapiaci szabályozást, és a kötött árfolyamrendszerről áttér az irányított lebegtetésre, hogy így próbálja megállítani a nemzeti fizetőeszköz, a riál árfolyamának összeomlását. A szankciók visszaállítása miatti aggodalmak hatására április óta a riál a dollárhoz viszonyított értékének felét veszítette el, a vállalatok és a magánszemélyek viharos tempóban kezdték el vásárolni a kemény valutát, hogy megpróbálják kivédeni az amerikai szankciók hatását.
A Haszan Róháni államfő vezette illetékes állami bizottság részlegesen feloldotta a külföldi valuták eladási tilalmát, és engedélyezte a váltóknak, hogy piaci árfolyamon adjanak el kemény valutát. Ezzel visszavonta azt a rendelkezést, amellyel megtiltották a dollár eladását 42 ezer riál fölötti áron. A döntés hatására erősödött a riál árfolyama a nem hivatalos kereskedésben: míg szombaton egy dollárért 103 ezer riált, vasárnap már „csak” 98 500-at kellett adni. A testület emellett engedélyezte azt is, hogy a kőolajágazaton kívül tevékenykedő exportőrök kemény valutát adhassanak el importőröknek, valamint törölte az aranyra és a külföldi valutákra vonatkozó korlátozásokat.