A tőzsde kérésére a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elkészített egy tanulmányt, amelyben az eredményes, több mint 20 embert foglalkoztató, bizonyos forgalmat meghaladó, többségi magyar tulajdonú vállalatokat keresték meg, és 203 olyan vállalatot találtak, amely egyértelműen képes lenne tőzsdére menni. Ezek a cégek több mint 1000 milliárd forintos forgalmat bonyolítanak, és 8-10 százalékos forgalomarányos nyereségük van – közölte Futó Péter.
Az MGYOSZ elnöke a szervezet csúcstalálkozóján azt mondta, hogy a mostani világgazdasági fordulóponton Magyarország mint nyitott gazdaság sikere azon múlik, tud-e megfelelő digitális környezetet és megfelelő adókörnyezetet biztosítani a magas hozzáadott értékű beruházásoknak a megfelelő munkaerőpiaci kínálat mellett. A szövetség több mint 6000 vállalatot képvisel, amelyek a magyar gazdaság 60 százalékát fedik le a befektetett tőke, forgalom és munkavállalók szempontjából.
A rendezvényen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki rámutatott, segíthet a kihívásokkal teli munkaerőpiaci helyzetben, hogy csak a képzésben részt vevők létszáma alapján kalkulálják a támogatást, és tárgyalnak arról is a nemzetgazdasági tárcával, hogy ennek maximális értéke a mostani 3000 euróról 4000 eurónak megfelelő forintra nőjön. Egyeztetnek arról is, hogy a résztvevők képzési időszakát 18-ról 24 hónapra növeljék. Kitért arra, hogy levették a napirendről a munkaidőkeret-elszámolásról szóló módosítást, de kellő előkészítéssel meg kell majd lépni a munkaidőkeret egyről két évre bővítését, mert különben versenyhátrányba kerül az ország.
A miniszter szerint a magyar gazdaságban hangsúlyos autóipar továbbra is vezető szerepet játszik az átállásban az új technológiákra, és megjegyezte, várható egy jelentős bejelentés az elektromobilitás terén is a következő időszakban. Kitért arra, hogy az önvezető autóknál is több fejlesztőközpontot hoztak Magyarországra, és komoly figyelmet szentelnek a magyar beszállítói bázis növelésére.
Az Eximbank vidéki fiókhálózatáról szólva elmondta, közelíteni kell a külgazdasági eszközrendszert a vidéki vállalatokhoz is, és a hálózat bővítése is napirendre kerülhet. A vállalati méretproblémákról azt mondta, hogy a támogatási eszközrendszert úgy alakítják majd, hogy minél többen tudjanak „alulról” bekerülni.
A tárcavezető szerint a jövőben a világgazdasági folyamatokat a minden eddiginél patriótább amerikai gazdaságpolitika határozza meg, amelyhez alkalmazkodni kell, hiszen több mint kilencmilliárd dollárnyi amerikai beruházás van Magyarországon. A másik szempont Kína folyamatos expanziója, amely Európa versenyképességét is komolyan befolyásolja. Most már a tőke nemcsak nyugatról keletre áramlik, hanem fordítva is, egyre inkább keresik a távol-keleti vállalatok az európai termelési potenciált.
A britek kilépését az Európai Unióból óriási kudarcnak nevezte Szijjártó Péter, amely szavai szerint mutatja, hogy bizonyos változtatások szükségesek az integrációban. Úgy vélte, a rémálom-forgatóköny az, ha az európai tárgyalók személyes inzultusnak veszik a kilépést, mert ez azt jelenti, hogy a britek külön megkötik a szabadkereskedelmi megállapodásaikat a világ erős gazdasági szereplőivel, amelyekkel az uniónak nincs ilyen megállapodása.
Ez a nyitott gazdaságok számára, mint Magyarország, kedvezőtlen lenne. Szijjártó Péter kérdésre válaszolva elmondta, a magyar külpolitikának továbbra is külgazdasági fókuszt kell követnie, mert túl kicsi ország ahhoz, hogy csak azért legyen külpolitikája, hogy „okosakat mondjon a világ folyamatairól”.