– Magyarország számára az egyik legfontosabb kihívás az értékláncok szélesítése, azaz a kis- és közepes vállalkozások fokozott bevonása a beszállítói láncokba. Az eredmények már láthatók, hiszen Magyarország – egy közelmúltban megjelent statisztikai kimutatás szerint – a 10. leginkább globalizált ország a világban és az első a kelet-közép-európai térségben – mondta a Magyar Időknek Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára. Mint kifejtette, több olyan kezdeményezés van, amelyek az országon belüli területi különbségek enyhítését célozzák.
– Ugyanakkor látnunk kell, hogy Magyarország esetében nem a térségeken belüli adottságokban rejlenek a fő különbségek. A lassabban felzárkózó régiók esetében kivétel nélkül igaz, hogy a szomszédos országok szomszédos régiói nem kedveznek a gazdaság dinamizálódásának, miközben a nemzetközi kapcsolatok különösen egy kis, nyitott gazdaság esetében egyre inkább meghatározzák egy régió fejlettségét. De a magyar szabályozás területi kiegyenlítettségét a nemzetközi szervezetek is elismerik. A Világbank Doing Business felmérésének például idén Magyarországon is készült városszintű kiegészítő elemzése, és figyelemre méltó, hogy ebben a vizsgált országok közül a magyar városok között volt a legkisebb a szórás – világított rá Balogh.
Mint elmondta, a fejlettebb nyugat-európai országokhoz való felzárkózás a 2000-es évek eleje óta zajlik. A közép-európai régió gazdasági kilábalása jóval gyorsabb volt az Európai Unió átlagánál, a vásárlóerő-paritáson számított, egy főre jutó GDP 2010 óta folyamatos növekedést mutat, így tíz év alatt harmadával javult az életszínvonal, míg az EU-ban mindössze 8 százalékkal. A közép-európai régió felzárkózása kifejezetten felgyorsult a válság után, az EU-hoz viszonyítva a 2005-ben 55 százalékos egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP 2015-ben már meghaladta a 68 százalékot. Balogh szerint ugyanakkor a régió országainak folytatniuk kell a felzárkózást, így Magyarországon is további erőfeszítések szükségesek, amelyek a gazdasági növekedés versenyképességi feltételeinek minőségi javítására irányulnak.
A termelékenység lesz a központi témája a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ma kezdődő, Budapesten rendezett fórumának. Balogh elmondása szerint miközben a globális gazdaság növekedése az elmúlt húsz évben csak minimálisan lassult, és ez a 3 százalék körüli növekedés meglehetősen stabilnak mondható, a termelési súlypontokban jelentős átrendeződés figyelhető meg. A fejlett országok termelékenységének lassulása nem új jelenség, a folyamat már jóval a válság előtt, a 90-es években elindult.
A fejlett országok termelékenysége 1998 óta egyre inkább a globális átlag alatt alakult, de a válság utáni években ez a folyamat markánsabban megfigyelhető. A termelékenység növekedése – már a kétezres évek elejétől – különösen Észak-Amerikában és az Európai Unióban lassult számottevően. Az OECD termelékenységi fórumán megismerhetők a jelenleg zajló technológiai és ipari forradalomból származó termelékenységi előnyök, jó gyakorlatok, amelyek a globális értékláncokban való részvételen keresztül terjedhetnek szét a gazdaságban.