Az év első kilenc hónapjában Magyarország minden megyéjében több mint tíz százalékkal emelkedtek a bruttó és nettó bérek egyaránt – közölte tegnap a Pénzügyminisztérium a Központi Statisztikai Hivatal szeptemberi adataira reagálva. A tárca közleménye szerint a hatéves bérmegállapodás eredményeként a gazdaságilag kevésbé fejlett megyék többségében nagyobb mértékben nőttek a bérek, ami érdemben erősíti a kisebb keresetű megyék felzárkózását is.
A reálbérek is kimagasló mértékben, 8,8 százalékkal emelkedtek az első három negyedévben, javítva ezzel a magyar családok anyagi helyzetét is. A többgyermekes munkavállalók keresetének reálértéke az átlagosnál jobban emelkedett, így a kétgyermekesek reálbére közel 46 százalékkal, a háromgyermekeseké pedig mintegy 65 százalékkal nőtt 2010 és 2017 között.
– Elsősorban a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, illetve az építőiparban dolgozók béremelésével magyarázható a keresetek további jelentős emelkedése hangsúlyozta csütörtökön Bodó Sándor az M1-en.
A Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte: a fizikai munkát végzők fizetése is komoly emelkedést mutatott, 12,9 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A munkaerőpiaci folyamatok hatására egyre több cég küzd munkaerőhiánnyal, és ezzel lehetőséget ad a munkavállalóknak válogatni, ez pedig piaci alapú bérnövekedéshez vezet.
A bruttó átlagkereset szeptemberben 322 800 forint volt, a nettó pedig 214 600 forint; mind a bruttó, mind a nettó egyaránt 10,4 százalékkal volt magasabb, mint tavaly szeptemberben. Az életpályamodelleknek köszönhetően a közszférában mérték a legnagyobb, 13 százalék feletti bérnövekedést, szemben a vállalati szektor 10,9 százalékával.
Elemzők a béremelkedés ütemének további gyorsulására számítanak. Horváth András, a Takarékbank elemzője úgy véli, a minimálbérek emelésének hatására idén 11 százalékos lehet a bruttó keresetemelkedés, de jövőre is elérheti a 9 százalékot, ám ezt az idei bérmegállapodás jelentősen befolyásolhatja. A továbbra is feszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája hasonlóan intenzív maradhat, sőt a számokból az látszik, hogy némileg ismét gyorsul az üteme.
A bérfelzárkózást a munkavállalói adócsökkentés is segíthetné, a felzárkózás a nyugat-európai bérekhez pedig nélkülözhetetlen a munkavállalók megtartása és a külföldön dolgozók hazatelepülése érdekében.