Az ELTE Szenior családi kutya program legújabb kutatása az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát vizsgálta kutyákon, figyelembe véve a kutya és a gazda számos egyéb tulajdonságát is. „A keverékeknek gyakran hosszabb várható élettartamot tulajdonítanak, aminek okaként a nagyobb genetikai változatosságból fakadó jobb ellenálló képességet szokták megemlíteni. Azonban az újabban közölt eredmények árnyalják ezt a képet. Úgy tűnik, hogy bizonyos betegségek a fajtatiszta, más kórképek pedig a keverékek körében fordulnak elő gyakrabban” – említi Szabó Dóra doktorandusz, aki lapunknak elmondta: a fajtatiszta kutyáknál gyakrabban fordul elő az epilepszia, az allergia, a kitágulásos szívizom-elfajulás, míg a keverékek között az elülső keresztszalag-szakadás a gyakoribb a szakirodalom szerint.
A hazai fajtatiszta kutyák körében korábban bukkannak fel egészségi problémák, mint a keverékeknél – tárták fel az ELTE kutatói. Ráadásul a legidősebb, 12 év feletti korcsoportban is nagyobb a keverékek aránya, mint a fiatalabbaknál, ami arra utal, hogy a fajtatiszták rövidebb ideig élnek, mint keverék társaik. Szabó Dórától tudjuk, hogy hasonló méretű kutyák esetén a keverékek nagy átlagban nagyjából egy évvel tovább élnek, részben a kisebb mértékű beltenyésztettség, részben a bizonyos fajtákon belül nagyon gyakran előforduló egészségi problémák miatt (például légzési elégtelenség a rövid orrú fajták esetében). Az idős kutyák gazdái gyakrabban számoltak be egészségi problémákról, nem megfelelő kondícióról, valamint a kutyák gyakrabban álltak gyógyszeres kezelés alatt is.
Azok a kutyák, amelyek életük során megrázó élethelyzetet éltek át (amely annyira megviselte őket, hogy az mind a mai napig hatással van a viselkedésükre), nagyobb valószínűséggel szenvedtek egészségi panaszoktól. Milyen események lehetnek különösen megrázók egy kutyának? A gazdák beszámolói alapján ilyen következményekkel járhat, ha a kutya menhelyre került, gazdát váltott vagy megváltozott a család szerkezete (például születés vagy halál miatt), a kutya súlyos sérülést/elhúzódó betegségben szenvedett, esetleg elveszett. Ha az eb több ilyen eseményt is átélt, a gazdák nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a kutya viselkedésén ezek a múltbeli események maradandó nyomot hagytak.
Arra a felvetésre, hogy a traumák között miért nem említették a verést – pedig valószínűleg ez a leggyakoribb –, Szabó Dóra azt felelte: a beküldött válaszok között ez nem igazán fordult elő, nyilván mivel inkább a tudatosabb gazdák veszik a fáradságot egy ilyen kérdőív kitöltésére, s nem azok, akik ütlegelik a kutyákat. A korábbi rossz életkörülményekre a „menhelyre került/mentett kutya” választ adta meg a vizsgálatba vont ezerkétszáz kutya gazdája.
Az ELTE kutatóinak eredményei hasonlók az embereknél feltárt összefüggésekhez, ahol a gyermekkorban átélt traumatikus élmények komoly negatív hatással bírnak a szellemi és fizikai egészségre a későbbiekben is, ráadásul ez a hatás még jobban felerősödik, amennyiben a gyereket több traumatikus esemény is éri. Az ismételten átélt, extrém stresszel járó élethelyzetek a stresszhormonszint emelkedéséhez, az immunrendszer csökkent működéséhez és felgyorsult öregedéshez vezethet. Mint látjuk, a kutyáknál is.