Erősödött ugyan a forgalom tavaly a lakáspiacon, de korántsem olyan mértékben, mint azt egyes ingatlanközvetítők láttatni szerették volna. A statisztikai hivatal végleges adatai szerint bár tíz év után ismét 150 ezret meghaladó számú adásvétel zajlott, ez alig ötszázalékos forgalomnövekedés az egy évvel korábbihoz képest. Nagyobb arányt képviseltek ugyan az új lakások, mint 2016-ban, de így is csak az adásvételek 4 százalékát adták. Tavaly összesen 7269 lakás épült értékesítési céllal, eközben 6097 új építésű lakást adtak el.
A jelentés szerint 2017-ben lassuló ütemben folytatódott az árak növekedése, részben azért, mert az értékesített lakóingatlanok összetétele a magasabb értékűek felé tolódott. Az átlagos áremelkedés 8,7 százalékot tett ki, a 2015-ös bázisévhez képest 20 százalékos a drágulás. A tavaly eladott új otthonok ára 6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a bázisévét 17 százalékkal. Mind a használt, mind az új lakások árszintje az idei első negyedévben mintegy 4-4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest.
Figyelemre méltó, hogy 2015 után a kisebb városok és a községek forgalmának további növekedése mellett a megyeszékhelyeken alig nőtt, Budapesten pedig csökkent az eladott lakások száma. Az összegzés szerint ugyanakkor a nagyarányú lakásépítések befejezésével ismét a nagyvárosok felé tolódhat az ingatlanpiac súlypontja.
A tavaly a fővárosban eladott használt lakások átlagosan 24,4 millió forintba kerültek, 3,2 millióval többe, mint egy évvel korábban. A megyeszékhelyeken másfél millióval 13 millió forintra nőtt a vételár. A kisebb városokban 11,5, a községekben 7,2 millió forintba került egy használt lakóingatlan.
A budapesti 463 ezer forintos négyzetméterártól a községeké egyre jobban elszakad, az ottani, 70 ezer forintra csökkenő átlagár kilencede csupán a fővárosinak. A megyeszékhelyeken egy négyzetméterért 228 ezer, a kisebb városokban 141 ezer forintot kellett fizetni.
Több régióban 2018 első negyedévében is alacsonyabb volt a lakások inflációt figyelembe vevő reálára a 2008. évi válság előttinél. Súlyos, 23 százalékos értékvesztést szenvedtek el az észak-magyarországi ingatlanok, Pest megyében reálértékben 14 százalékkal alacsonyabbak az árak. Számottevő, hatszázalékos emelkedés csak a Nyugat-Dunántúlon következett be, de ez is eltörpül a budapesti 37 százalékos drágulás mellett.
Gazdag kínai, szegény román
Összesen 7371 lakást vásároltak meg tavaly külföldi állampolgárok, ami a teljes lakáspiaci forgalom öt százaléka. A vevők kétharmada valamely uniós tagállam polgára, ezret meghaladó mennyiségű lakást vettek a németek, a kínaiak és a románok. Míg a jellemzően idősebb német, holland és svájci vevők főleg vidéken vásároltak, a jóval fiatalabb kínaiak túlnyomórészt a fővárosban. Ennek megfelelően a legtöbbet, átlagosan 41 millió forintot a kínaiak fordították lakásvásárlásra, a legolcsóbb lakásokat pedig a románok keresték, akik jellemzően 11 milliót költöttek e célra. Budapesten az összes eladott lakás mintegy 9 százaléka került külföldi tulajdonba, ezek átlagosan 36,3 millió forintos értéke jelentősen meghaladta a magyar vevőkre jellemző 23,4 millió forintot. Az V. kerületben minden harmadik vevő külföldi volt, szám szerint a legtöbb lakást pedig a VI., a VII. és a VIII. kerületben vették meg.