– A bankrendszer eredménye szoros összefüggésben van a mindenkori gazdasági teljesítménnyel, amit az elmúlt időben egyszeri tételek is javítottak. A bankok eközben folyamatosan tesznek azért, hogy javítsák költséghatékonyságukat, megalapozzák a jövőbeni stabil működésüket is – mondta lapunknak Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára, az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség alelnöke, az Európai Pénzpiaci Intézet igazgatósági tagja.
Mint kifejtette, amikor gond van a gazdaságban, akkor a bankszektor is veszteséges, amikor viszont prosperál a gazdaság, akkor a bankoknak is jól megy, szép eredményeket érnek el.
– Ezért a nyereségességről akkor kapunk valós képet, ha évtizedes ciklusokban mérjük. A visszatekintés alapján nagyon örülök, hogy a jelen eredményei kimagaslók, hiszen ha ez még egy-két évig így marad, akkor lesznek a nemzetközi bankrészvényesek az állampapír-vásárlókkal azonos megtérülési szinten – mondta a főtitkár. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a hazai bankszektor nyereségességi számai tartalmazzák egyes bankcsoportok külföldről származó osztalékait is; ez azt jelenti, hogy a rekordszintű eredmények százmilliárdos nagyságrendű, nem Magyarországon megtermelt profitot is magukban foglalnak.
Kovács elmondása szerint noha néhány évvel ezelőtt sok feszültség volt a kormányzattal, ez mostanra rendeződött. A bankrendszer hozzájárul a növekedéshez, de szeretnének további könnyítéseket a szabályozásban. – Az elmúlt évtizedben bőven jutott ránk a terhekből – mondta Kovács Levente. Szerinte a magyar gazdaság talpra állításában és sikeres pályára állításában sok rendkívüli feladat hárult a bankrendszerre.
– A legtöbb többletterhet a szektor tudomásul vette, hiszen a biztonság növelését, a nagyobb hatékonyságot és végső soron a jobb szolgáltatásokat szolgálták. Azonban több olyan is volt közöttük, amelyeket nem tartottunk sem igazságosnak, sem a versenyképességet szolgálónak, viszont ez esetekben is fegyelmezetten végrehajtottuk, amit a kormányzat és a hatóságok elvártak tőlünk – tette hozzá.
A hazai piac túlbankosítottságáról és az esetleges banki összeolvadások kérdésében Kovács Levente szerint azt kell látni, hogy a hazai hitelintézeti rendszernek 11 országgal van helyi kirendeltségeken keresztül kapcsolata, ezekből az országokból érkezik a külföldi működő tőke 85 százaléka. A tapasztalat az, hogy ha egy ország bankja megjelenik egy piacon, akkor az cégeket, beruházásokat hoz magával, támogatja a külgazdasági kapcsolatok élénkülését. Ezért a vállalati hitelezésben jól jár a gazdaság azzal, hogy ilyen sokszereplős a piac.
A lakosság terén már szükség van a hatékonyság javítására, itt jogos az a jegybanki elképzelés, hogy a lakossági ügyfélkört négy-hat bank a mostaninál költséghatékonyabban tudja kiszolgálni. Ennek megfelelően indokolt lehet – kifejezetten lakossági ügyfélkörben – a konszolidáció.
– Bízom abban is, hogy végre le tudjuk zárni a bankadatügyet – mondta Kovács Levente. A Gazdasági Versenyhivatal korábban azt feltételezte, hogy az egyes historikus banki adatokat egyesítő bankadat nevű adatbázis alkalmas arra, hogy a bankok egyeztessék árazási gyakorlatukat, ez a kartellezés pedig megkárosíthatja az ügyfeleket a verseny hiányában mesterségesen magasabban tartott árakkal. A bankok végig visszautasították a kartellvádakat. – Az ügyet bíróságra vittük, első fokon nyertünk, és az időközben megváltozott jogszabályi háttér immár lehetővé teszi egy ilyen adatbázis gondozását. Hosszas szüneteltetés után remélem, hogy folytatni tudjuk a nemzetgazdasági tervezéshez és a piaci rések feltárásához nélkülözhetetlen adatbank működtetését.
Az adatok, statisztikák nélkülözhetetlenek az üzleti tervezéshez bármely iparágban, nem mellesleg pont a verseny erősödését szolgálhatja a szektor összképének ismerete – mondta Kovács Levente.