– Hogy kerül egy roller a tőkealap-kezelő elnök-vezérigazgatói irodájába?
– Komolyságunk teljes megőrzésével – ez ugyanis egy olyan startup terméke, amelybe 110 millió forintot fektettünk. A Boardy különleges deszkarollert fejlesztett ki, amelyik könnyű, összehajtható, ennek ellenére igen jól bírja a különböző útfelületeket. Ezt azzal érik el, hogy fából – juharból, mahagóniból vagy bambuszból – és üvegszálból készült a váza, valamint nagy átmérőjű, felfújható Continental gumikkal szerelik a kerekeit. De ez csak egy példa, emellett számos egyéb induló vállalkozást, új ötletet fedeztünk fel, legyen az látványpékség, kisállatgyógyászat vagy informatikai megoldások.
– A hazai kkv-k eredendő problémája a versenyképesség, a kijutás a nemzetközi piacra. Ebben milyen eredménnyel működnek?
– A kormányzat 2010-es támogató döntése után az első tőkealapunkat, a Széchenyi Tőkebefektetési Alapot (SZTA) 2011-ben indítottuk el. Azóta már három további tőkealapot hoztunk létre, az Irinyi II. Kockázati Tőkealapot (a központi régió cégei érdekében), a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealapot és a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapot. Tőkeprogramjainkon keresztül összesen több mint 63 milliárd forint tőkekerettel gazdálkodunk, amely összeget elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztése, valamint hosszú távú növekedési pályára állítása céljából fektetjük be bővülési potenciállal rendelkező cégekbe. A tőkealapokon keresztül a tőkeinjekció mellett stratégiai szintű üzleti-pénzügyi tanácsadási szolgáltatással is segítjük a portfóliónkba tartozó cégek növekedését, termékfejlesztését, piaci terjeszkedését, exporttevékenységét, munkahelyteremtési céljait, illetve strukturális átalakulását. Ami az eredményeinket illeti, 2011 és 2016 között a Széchenyi Tőkebefektetési Alapon keresztül öt év alatt 89 vállalkozásban 94 tőkebefektetést hajtottunk végre, mintegy 12,8 milliárd forint kihelyezésével. A tőkebefektetési volumen ugrásszerű növekedése 2013-tól indult meg, az ezt követő időszak hazai kockázatitőke-befektetéseinek jelentős hányada (hozzávetőlegesen egyharmada) az alapkezelő működéséhez köthető. 2017 őszétől már három, 2018 tavaszától pedig már négy tőkealapot kezelünk. Befektetéseink száma 2018 tavaszától újra rohamosan nő.
– Mennyire széles ez a kör? Árbevétel, méret, tevékenységi kör szerint milyen vállalkozások az esélyesek?
– A választóvonal ott húzódik, hogy folytat-e fejlesztést a cég vagy nem. Meggyőződésem, hogy azok a vállalkozások, amelyek jelenleg sikeresek a piacon, de nem fejlesztenek, azok előbb-utóbb ki fognak hullani. A működési körük is fontos, minden tőkealap stratégiai célja, hogy a hazai gazdaság fókuszában lévő területeket stimulálja, így például a járműipart, a gépipart vagy az energetikát. Ide veszem a hadiipart is, amely technológiai szempontból mindig is önmagán túlmutató terület volt: a hadsereg számára kifejlesztett anyagok, eljárások idővel átkerülnek a polgári felhasználás területére. A fókuszunkban van még a határon átnyúló, erdélyi, felvidéki, délvidéki és az anyaországi cégek együttműködésének támogatása, valamint az arra alkalmas középvállalkozások tőzsdére vitele.
– De miért választanák a jól menő cégek a kényelmes banki finanszírozás helyett a sok megkötöttséggel járó tőzsde forrásbevonást?
– A pillanatnyi forrásbőség mellett ez talán tényleg joggal feltehető kérdés, azonban a jó cégek távlatosan gondolkodnak és stratégia alapján működnek. Márpedig ebből a szempontból komoly előnyt jelent, ha egy cég transzparens, ha nemcsak maga állítja önmagáról, hogy komoly piaci potenciállal rendelkezik, hanem független, tekintélyes szereplők is. Márpedig a tőzsdei bevezetés éppen ezt jelenti. De kisvállalati befektetéseinknél is fontos szempont a szabályozott, átlátható működés. Átvilágítjuk a cégek számvitelét, könyvelését, mindenütt könyvvizsgálót választunk, tagot delegálunk az ellenőrzést végző felügyelőbizottságába. Az így validált, szabályozott működésű cég könnyebben kap banki hitelt, talál nemzetközi üzleti partnert.
– A hazai kkv-szektor derékhada azokból a cégekből áll, amelyek a rendszerváltás idején alakultak, és mára generációváltás küszöbén állnak. Ebben tudnak-e segíteni?
– Ez a probléma már itt van a cégek életében, nemcsak fenyegető lehetőség, hanem napi tennivaló. Az a szerencsés eset, ha a családi vállalkozásban az ifjabb generációt felkészítették a szakmára, és idővel helyébe tud lépni az alapítónak. Sajnos sok esetben nincs ilyen lehetséges utód. Ha a portfóliónkba tartozó cégek esetében ez a probléma jelentkezik, igyekszünk segíteni. Például azzal, hogy olyan fiatal szakembereket kerestünk meg, akik már eltöltöttek néhány évet egy multinacionális tanácsadó cégnél, valamely pénzintézetnél, nagyvállalatnál, esetleg vezető tisztséget töltöttek be egy kockázatitőke-alapnál. Ezután a tulajdonossal egyeztetve javasoljuk nekik, hogy szerezzenek kisebbségi részt a társaságban, s cserébe bocsássák rendelkezésre korszerű szakmai tudásukat. Ezzel új szemléletet vihetünk a cégbe, hosszú távon pedig generációváltásra kerülhet sor.