Immár öt és fél éve töretlenül emelkednek a reálkeresetek Magyarországon, az év első hét hónapjában a fizetésünk értéke 9,4 százalékkal, a bruttó és nettó átlagkeresetek pedig 12,1 százalékkal növekedtek – hangsúlyozta csütörtökön Varga Mihály pénzügyminiszter a tárca közleménye szerint.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva a miniszter kiemelte: a bérek tartós és magas ütemű növekedése a kedvező gazdasági környezetnek, a kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak, a versenyszféra bővülő munkaerő-keresletének és a közszféra béremelési programjainak köszönhető. A bruttó átlagbérek pozitív irányú változásával jól látható, hogy a minimálbérekkel együtt a magasabb kategóriába tartozó keresetek is folyamatosan emelkednek.
Varga hangsúlyozta, hogy mindezek eredményeként 2017-re a nettó keresetek reálértéke – a családi kedvezmények figyelembevételével – átlagosan 36 százalékkal nőtt 2010-hez képest. A többgyermekes munkavállalók keresetének reálértéke az átlagosnál jobban emelkedett, így a kétgyermekeseké csaknem 46 százalékkal, a háromgyermekeseké pedig mintegy 65 százalékkal nőtt 2010 és 2017 között. A minimálbérek érdemi emelése csökkentette az egyes országrészek közötti bérkülönbségeket, a legnagyobb ütemben felzárkózó megyék között van Baranya, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén is – ismertette a pénzügyminiszter.
A KSH jelentése szerint a bruttó átlagkereset júliusban 326 700 forint, közfoglalkoztatottak nélkül pedig 337 100 forint volt. A nettó fizetésekre vonatkozóan 217 300 forintos, közmunkások nélkül pedig 225 800 forintos adatokat tett közzé a hivatal, 2017 júliusához képest ez 12,8 százalékos növekedés.
A költségvetési szféra átlagkeresete közmunkások nélkül számolva meghaladta a versenyszférát, az állami szektorban a munkavállalók átlagosan 343 700 forintot kerestek, míg a vállalkozásoknál ugyanez az adat 336 800 forintot tett ki a január és július közötti vizsgált időszakban.
A jelentős keresetemelkedés a vállalati szférában azért is számít kimagaslónak, mert az év elején a munkaadói képviseletek, valamint az elemzők is egy számjegyű felzárkózásra számítottak a tavalyi, soha nem látott bérrobbanás után. Ugyanakkor az egyre növekvő munkaerőigény miatt már látszik: a cégek rákényszerülnek a dolgozók megtartása érdekében állni a versenyt, ami felhajtja a fizetéseket.
Érdekképviseleti beszámolók szerint – 2018-ban először – a cégek egy jelentős része rendkívüli, előre nem tervezett korrekciókat is végrehajtott, jellemzően az alacsony keresetű munkavállalók körében. A közszférában az állami béremelési programok folytatása okozta a kedvező folyamatot.