A Magyar Nemzeti Bank (MNB) piaci hitelprogramja (php) második szakaszának részeként július 6-án nyílik lehetősége a bankrendszernek, hogy a jelenleg érvényes idei 170 milliárd forintnyi kis- és középvállalati hitelezési vállalásait tovább emelje – közölte tegnap a jegybank. Az MNB kiemelte, hogy a júliusi vállalások az eddigieken felül értendők, a jegybank reményei szerint ezzel a tavaly bekövetkezett hitelezési fordulatot követően számottevő többletforráshoz juthatnak az összesített gazdasági növekedés szempontjából kiemelt fontosságú kis és közepes cégek.
A php első szakaszához hasonlóan a bankok ezúttal is hitelezési feltételhez kötött kamatcsereügylet kötésével vehetnek részt a programban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az a bank, amelyik többet hitelez, jobb feltételekkel jut forráshoz, így a hitelező is érdekeltté válik az aktívabb piaci működésben, adott esetben a cégek hitelezésével járó kockázatok vállalásában is. Az MNB korábbi közlése szerint a php első szakasza sikeres volt, bár eleinte voltak aggodalmak, de a végére szinte az összes programban részt vevő bank teljesítette – adott esetben túlteljesítette – az eredeti vállalását. Utóbbiaknak az MNB további ösztönzőként felkínálja az úgynevezett preferenciális betétet, amivel a kedvező feltételekkel köthetik le rövid távra pénzüket a hitelezők.
A php az MNB növekedési hitelprogramjának (nhp) funkcióját hivatott más megközelítésben kiváltani. Az nhp március végén zárult, az MNB összegzése szerint 2013. júniusi indulása óta közel 40 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz több mint 2800 milliárd forint összegben. Az MNB többször kifejtette, hogy a program érdemi szerepet játszott a vállalati hitelezés zsugorodásának megállításában, illetve a trend megfordításában. Az nhp által több olyan méretű cég és gazdasági ágazat is forráshoz juthatott, amelyet addig a kockázatok miatt nem akart hitelezni a bankrendszer. Jól mutatja, hogy a hitelprogram keretében kiutalt hitelek nagyjából ötödét mezőgazdasági vállalatok vették fel, nagyjából ugyanekkora hányadban jutott nhp-s forráshoz a feldolgozóipar, míg a legtöbb forrás kereskedelmi vállalkozásokhoz került.