Időről időre a legkülönfélébb illegális cselekmények bizonyítékait, eszközeit foglalják le a bűnüldöző szervezetek, az adóhivatal, a közigazgatási hatóságok és az igazságszolgáltatás. A jogerősen elvont hamis vagy más okból illegális holmi utóbb mégis hasznot hajthat a társadalomnak, mégpedig jogszerű keretek között. Az elkobzott áru ugyanis – a karitatív és segélyszervezeteken keresztül – a szegényebb családokhoz, a rászorulókhoz juthat el.
Az érték
Idén eddig nagyjából 150 millió forint értékű, jogerősen elkobzott portékát kínáltak fel a hatóságok, a bíróságok közérdekű célra – tudtuk meg az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A felajánlások sorsáról a Karitatív Tanács határoz, a testület munkájában a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt vesz részt. A tárca közlése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 110 millió forint értékben kínált fel használható termékeket, a tanács ebből 75 millió forintnyit vett át. A NAV-tól ruhaneműk és cipők mellett raklapok kerültek a karitatív szervezetekhez. A feldarabolásra kerülő faanyagot tüzelőként használhatják el a rászorulók. Ezek mellett harmincmilliós felajánlást tettek az elkobzás lehetőségével élő más hatóságok és az igazságszolgáltatás, amiből húszmilliónyira bólintott rá a karitatív grémium. A tárcánál hozzátették: évről évre az ország több ezer rászorulóját segíthetik a jogerősen elkobzott termékek.
A feltételek
Az illegális és a hamis tárgyak közcélú felhasználása messze nem olyan egyszerű, mint amilyennek az tűnhet. A folyamat részleteiről a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkacsoportjának vezetőjét kérdeztük. Tihanyi Gábor azzal kezdte: a karitatív szervezetek a hamis termékek közül leginkább azokat fogadhatják el, amelyeknél az úgynevezett márkátlanítás, vagyis a gyártók jogellenesen használt logóinak, jelzéseinek, védjegyeinek eltávolítása könnyen megoldható. Nem mellékes az sem, hogy a hamis, jogsértő árut hol vonta el a hatóság, s azokat hol raktározta el. Több száz kilométert ugyanis nem érdemes megtenni kisebb tételekért. Mindezeken túl be kell szerezni azoknak a cégeknek a hozzájárulását is, amelyek termékeit hamisították, máskülönben a közcélú felhasználás nem jöhet szóba.
A folyamat
A munkacsoport-vezető részletesen is elmondta, általában miként, milyen eljárási lépések után juthat el a jogerősen elvont áru a rászorulókhoz. A folyamatot az indítja el, hogy az adóhatóság, a bíróság, a járási hivatal vagy más állami szervezet listát készít az átadható termékekről. A regisztert a Karitatív Tanács áttekinti, s a hat tagszervezet képviselői eldöntik, mely felajánlásokat használhatják fel. Ezután az elfogadott tételeket a segélyszervezetek átveszik, s – ha szükséges – a minisztérium megkeresi a jogtulajdonosokat: azokat a cégeket, amelyeknek a jelzése, ismert jegye az adott hamis ruhákon, cipőkön, más termékeken szerepel. Ha az érintett engedélyezi a karitatív célú felhasználást, tisztázni kell a hamis védjegy eltüntetésének mikéntjét, ezután kezdődhet meg a márkátlanítás. A feladatot nem egyszer csökkent munkaképességű személyeket foglalkoztató műhelyek végzik el, például úgy, hogy kibontják a ruhákba varrt jelzéseket vagy kivágják a logót és foltot illesztenek a helyére.
– Egy-egy ruhanemű hamis jelzésének eltüntetése néhány száz forintba kerülhet – jegyezte meg a Máltai Szeretetszolgálat szakembere, hozzátéve: előfordul persze az is, hogy némelykor a jogtulajdonos cég nem engedélyezi a márkamentesítést, vagy más nehézség támad, s ekkor az átvett árut a segélyszervezetek megsemmisítik. Tihanyi Gábor ennek kapcsán megjegyezte, hogy a Karitatív Tanács tagszervezetei évente három-három millió forintot kapnak az államtól a felajánlásokkal kapcsolatos költségeik – így például a márkátlanítás vagy a megsemmisítés díjának – fedezésére.
A folyamat fontos eleme az elszámolás is, a segélyszervezeteknek pontosan vezetniük kell, mikor, miből és mennyit vettek át, s a tételeket utóbb hol, kiknek osztották szét. – Az elkobzott dolgok végül hajléktalanok helyzetén javíthatnak, szegénysorban élő családok gondjait enyhíthetik – mondta Tihanyi Gábor. Közlése szerint a hivataloktól átvett ruhák, cipők, háztartási cikkek, faáru fontos kiegészítői mindannak, ami a lakossági gyűjtés nyomán vagy a cégektől érkező adományok révén juthat el azokhoz, akiknek igazán komoly szükségük van a segítségre.