Bőven adtak munkát tavaly a különféle bűnbandák a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozóinak – erről árulkodik a hatóság legfrissebb kimutatása. Az összegzés szerint 2018-ban hatezer bűncselekmény miatt indítottak büntetőeljárást a NAV emberei. Az esetek nagyjából harmadában költségvetési csalás miatt vizsgálódtak a pénzügyi nyomozók, de csődbűncselekmény miatt is sokszor el kellett járniuk, ahogy a számviteli rend megsértése, orgazdaság és az iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatos törvénysértés is többször felmerült.
Az adóhivatalnál számszerűsítették a felderített cselekmények hatását is. Eszerint a hatezer bűntett nagyjából 77 milliárd forint jogellenes megszerzéséről szólt. A legnagyobb tétel a költségvetési csalásokhoz kapcsolódott, ezek a cselekmények 71 milliárd forintos kárt okozhattak.
A NAV nyomozó hatóságának egyik régi célkitűzése, hogy különféle lépésekkel – az érintettek önkéntes befizetései mellett lefoglalással és zár alá vétellel – a lehető legnagyobb összeget szerezzék vissza a csalóktól, a visszaélések elkövetőitől. 2010 környékén nagyjából a kár tíz százalékát sikerült biztonságba helyeznie így a hatóságnak, tavaly ez az arány már hatvan százalék felett volt. A vagyonbiztosítás összege a múlt évben 47 milliárd forintot tett ki.
A NAV-nál – a fekete-fehér számadatokon kívül – rendszeresen közölnek egy sajátos becslést is. Ez azt mutatja meg, milyen kártétellel kellett volna számolni, ha a tetten ért bűnszervezetek, bűnszövetségek tovább folytatták volna jogellenes tevékenységüket. A tavaly lefülelt illegális szerveződések egy esztendő alatt hozzávetőleg 16 milliárd forint további kárt okoztak volna a költségvetésnek.
Az adóhivatali összefoglaló kitért azokra a főbb szempontokra is, amelyek a tavalyi bűnüldöző munkát meghatározták. Ezek között szerepelt, hogy célirányosan felszámolják a bűnözői csoportokat, emellett különös figyelmet fordítottak az egyes vagyontárgyak felkutatására és azok biztonságba helyezésére.
A nyomozómunkát egyébként tervszerűen, hosszú távú stratégia mentén folytatják a pénzügyi nyomozók. Tevékenységük egyik fokmérőjének számít az is, hogy hány esetben sikerül a bűncselekményeket már az úgynevezett kísérleti szakaszban, vagyis a tett megvalósítása előtt megszakítani. Tavaly 24 esetben történt ez meg. Ha megvalósultak volna a cselekmények, több mint háromszázmillió forint kár érte volna az államot.