Erősödik az inflációs nyomás a gazdaságban a makrogazdasági elemzők szerint, idén a maginfláció – az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított mutató – tartósan elérheti a három százalékot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a laza monetáris kondíciók szigorítását, az elemzők szerint, 2019 közepén vagy 2020-ban kezdheti meg.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint tavaly egész évben a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, decemberben 2,7 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkentek az árak tavaly decemberben, ugyanúgy, mint az előző hónapban. Az elemzők három százalék körüli éves átlagos inflációt vártak 2018-ra.
Az infláció decemberi és 12 havi lassulásában főszerepet játszott az üzemanyagok árának 6,9 százalékos havi csökkenése. Egy év alatt az élelmiszerek ára 4,7 százalékkal nőtt decemberre. A szeszes italok ára 3,1, a dohányáruké átlagosan 7,4 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,3 százalékkal kellett többet fizetni. A háztartási energia 1,2 százalékkal drágult, a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási termékek éves inflációja decemberre 0,5, illetve 0,7 százalékosra mérséklődött.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a legfrissebb adatokat kommentálva a távirati irodával közölte: a monetáris politika szempontjából legfontosabb a maginflációs mutató alakulása, amit a jegybank kiemelt figyelemmel követ. A mutató 2,8 százalékos éves növekedést jelzett tavaly decemberben, 0,2 százalékponttal magasabbat a novemberinél. Ez 2014 óta a második legmagasabb érték.
Az inflációs nyomás tehát egyértelműen erősödik a gazdaságban, a maginfláció az elkövetkező hónapokban tovább emelkedik majd, különös tekintettel januárra, amikor a vállalatok jellemzően átáraznak. Mindezek alapján az ING Bank előrejelzése szerint a maginfláció januárban már meghaladja a 3 százalékot, és 2019 egészében felette is marad. Mindez az MNB-t belátható időn belül a monetáris politika normalizációjának megkezdésére ösztönözheti.
Jobbágy Sándor, a CIB elemzője szintén a maginfláció emelkedését húzta alá, decemberben elérte az éves csúcsát, ami az alapfolyamatokat tekintve erősödő inflációs nyomást jelez. A CIB előrejelzése szerint 2019-ben az éves átlagos infláció meghaladhatja a 3 százalékot és a maginfláció is e határ fölé kerülhet.
Ugyanakkor nem számítanak folyamatosan emelkedő trendre. Jobbágy Sándor közölte: részben az olajáremelkedés jelentős szerepe, részben a 2018 szeptemberében az MNB által hozott döntések miatt rövid távon csak akkor számítanak további jegybanki reakcióra, ha a forint esetleges újabb gyengesége vagy a béremelkedési trend tovább növeli az inflációs kockázatokat.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőj ugyancsak úgy ítéli meg, hogy a maginfláció tartósan elérheti a 3 százalékot idén. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB fokozatosan felkészülhet a monetáris kondíciók normalizálására. Suppan Gergely úgy látja, a monetáris tanács az év során fokozatosan szűkítheti a nem konvencionális eszközök használatát, azonban az alapkamat 2020 közepéig változatlan maradhat.
A Takarékbank éves átlagban 3 százalékos inflációra számít 2019-ben. Az infláció azonban alacsonyabb maradhat, amennyiben az olaj- és az energiaárak tartósan a jelenlegi szint közelében maradnak.