Reformokat hozó gazdaságpolitikával lehet a felzárkózást eredményező 4-4,5 százalékos évi gazdasági növekedést biztosítani a következő évtizedben, amúgy marad a másfél százalékos bővülés és a közepes fejlettség csapdája – mondták tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői. Mint azt Balatoni András igazgató a jegybank legújabb növekedési jelentésének bemutatásakor kifejtette, az MNB felvázolta azokat a területeket, amelyek a gazdaságpolitika támogatásával megalapozhatják, hogy jelentősen javuljon az ország versenyképessége, egyúttal 2030-ra beérhessük Ausztriát.
Az MNB szerint a folyamatban elsődleges szempontként kell tekinteni a magyar kis- és középvállalatokra (kkv). Balatoni elmondása szerint jelenleg ezek a vállalatok nagyon felaprózottak, sok a mikrocég, amelyek egyúttal jelentősen elmaradnak termelékenységükben a nagyvállalatoktól. Ez az MNB szerint egyszerre lehet csapdahelyzet, de sokkal inkább tartalékként kell a kérdést megközelíteni, hiszen ha a kkv-k is fel tudnak nőni a termelékenységben, az már önmagában nagyságrendi változást hozna az ország versenyképességében. Az MNB jelentése szerint évi 6 százalékkal kellene a kkv-k hatékonyságát növelni, jelenleg még örülhetünk, ha ennek a fele teljesül.
Az MNB elképzelése alapján emellett fenn kell tartani a mostani, teljes foglalkoztatottság közeli állapotot, amit az állam működésének hatékonyságjavításával is támogatni kell. Miközben a termelékenységgel összhangban a bérek is várhatóan emelkednek, a jegybank azt sürgeti, hogy egy számjegyűre mérséklődjön a személyi jövedelemadó, ami újabb löketet adna a reálbérek emelkedésének és a növekedést támogató belső fogyasztásnak. Erre azért is szükség van, mert ezzel együtt a lakossági megtakarítások is emelkednek, és ezek szolgálhatják az alapját annak, hogy belső forrásokra támaszkodva működhessen az állam finanszírozása.
Az MNB elképzelése szerint kell egy népesedési fordulat is. Ha most többen is születnének, 2030-ra még nem lenne a mostani generáció munkakorú, így ezen időtávon elsősorban a nagyjából 130 ezer külföldre távozottat kellene visszacsábítani, illetve felnőttképzésen és a közfoglalkoztatás biztosította tartalékon keresztül kell bevonni a szükséges munkaerőt.
Kérdésünkre Balatoni elmondta, jó lenne, ha a mostaninál nagyobb mértékű banki hitel lenne a piacon, azonban nem ez az elsődleges szempont a vállalati termelékenységhez szükséges feltőkésítés esetében. Szerinte az a fontos, hogy a cégek a teljes életciklusuk alatt a pillanatnyi helyzetüknek megfelelő tőkéhez juthassanak, hogy a következő fázisban már stabilabb alapokon lépjenek tovább.
A Magyar Idők felvetésére Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója kifejtette, nem szabad túlmisztifikálni a tőkehelyzet mérlegelésekor az európai uniós források szerepét. Azt hangsúlyozta, hogy a jegybank szerint bőven vannak még tartalékok a magyar gazdaságban, amivel fenntartható felzárkózási pályán maradhat. Szerinte fontos, hogy belső alapokon maradjon a finanszírozás, mert nem szabad ismételten belemenni az eladósodásba, ami korábban súlyos károkat okozott az országnak.
Jegybanki csúcstalálkozó
Első alkalommal Budapest ad otthont ma a Kína és a kelet-közép-európai országok jegybankelnökeit magába foglaló 16+1 csúcstalálkozónak, amely az eddigi legnagyobb nemzetközi jegybanki rendezvény Magyarországon. A magyar és a kínai jegybank közös szervezésében november 9-én és 10-én tartandó találkozótOrbán Viktor miniszterelnök, Yi Gang, a kínai jegybank elnöke és Matolcsy György MNB-elnök nyitja meg.