Semmit sem vesztett népszerűségéből az elmúlt évszázadok alatt a szaloncukor, a főként hazánkban meghonosodott szezonális édességből évente mintegy 3500 tonna fogy idehaza. A legkedveltebb íz továbbra is a zselés, ami a forgalom kétharmadát teszi ki.
Népszerűek a kókuszos, a marcipános, a vajkaramellás és a mogyorókrémes változatok is. Bár a hazai gyártók minden évben igyekeznek előrukkolni valamilyen újdonsággal, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar vásárlók nem igazán nyitottak az új ízekre, így például a joghurtos, az epres és a gesztenyés szaloncukor sem nyerte el a vásárlók tetszését.
A Magyar Édességgyártók Szövetségének tájékoztatása szerint az elmúlt évben egyébként mintegy tízmilliárd forintot költöttek a háztartások a karácsonyi szezonhoz köthető nyalánkságokra. Az első helyen tavaly is a csokimikulás végzett, amelyből nem kevesebb, mint 435 tonna, több mint nyolcmillió darab került a kosarakba. Adventi naptárból 350 ezer fogyott, 235 millió forint értékben.
A magyar háztartások átlagosan egy kilogramm szaloncukrot vesznek a szezonban, amire a legtöbben 2000 forint körüli összeget szánnak. Sánta Sándor, a szövetség elnöke lapunknak elmondta: a szaloncukor elsősorban itthon keresett termék, ezért az exportunk elhanyagolható mértékű, ugyanakkor a magyarlakta területeken van igény a termékre, így például Szlovákiába és Romániába is szállítanak, emellett Kanadába és az Amerikai Egyesült Államokba is kerül magyar szaloncukor.
A szakember rámutatott arra, hogy az elmúlt években átalakultak a fogyasztói szokások, a figurás csokoládék esetében a legtöbb már a valódi csokoládéból készült, minőségi termékekből fogy. – A minőségi eltolódás elsősorban a tudatos vásárlói attitűd kialakulásának köszönhető. A szövetség 8-10 éve kezdte el szemléletformáló programjait, ennek köszönhetően a szezonális édességek közül a csokoládéfigurák esetében a fogyasztás ma már elsősorban a jó minőségű termékekre koncentrálódik – fogalmazott.
A cél az, hogy a következő években a szaloncukrok esetében is hasonlóan alakuljon a forgalom. Bár ma már a boltok polcait a drágább, prémium szaloncukrok töltik meg, a legnagyobb mennyiségben továbbra is az olcsóbb, kevésbé minőségi termékek kerülnek a kosarakba. – A folyamat szerencsére már elkezdődött, a forgalom körülbelül egyharmadát teszik ki azon termékek, amelyek valódi csokoládét tartalmaznak – tette hozzá az elnök.
Felkai Beáta, az Agrárminisztérium osztályvezetője jelezte: az élelmiszeriparon belül mintegy ötezer főt foglalkoztatnak az édességgyártással foglalkozó vállalkozások. Ezen cégek árbevétele az elmúlt évben meghaladta a 205 milliárd forintot. A piaci szereplők nagy hangsúlyt fektetnek a fejlesztésekre. A beruházások finanszírozására a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból nyerhetnek támogatást az édességgyártók.
Eddig mintegy 17 milliárd forint értékben nyújtottak be pályázatot, az irányító hatóság pedig hétmilliárd forintnyi uniós forrást ítélt oda a nyerteseknek. Az osztályvezető emlékeztetett arra, hogy a szaloncukor előállításának szabályait a Magyar élelmiszerkönyv tartalmazza. Eszerint például a mártott termék esetében a bevonatnak a 20, töltött édesség esetében a 25 százalékot el kell érnie.
A vajkaramellás és a marcipános változat különleges terméknek számít, így még szigorúbb szabályok vonatkoznak a gyártásra. Hozzátette: bár a növényi zsiradékból készült kakaómassza élvezeti értéke messze elmarad a valódi csokoládéétól, az ilyen termékek is nyugodtan fogyaszthatók, nem jelentenek élelmiszer-biztonsági kockázatot.