A hazai árak a szóban forgó időszakban is a román, a szerb, a horvát és a szlovén másnapi árakkal mozogtak együtt. Azonban a határkeresztező kapacitások szűkössége miatt a régió árai jelentősen eltértek az északnyugatra fekvő országok áraitól.
A nyári hőség megnövelte a régióban az áramigényt, igaz, a kereslet maximális értéke messze elmaradt a téli csúcstól. A növekvő igényt főként régiós forrásokból lehetett biztosítani, eltérően a korábbi gyakorlattól, csökkentek ugyanis az osztrák határkeresztező kapacitások.
Ez magával hozta az árak emelkedését, mivel a régió a nyári hónapokban gyakran a drágább olasz források importálására szorult. A vizsgált időszak további jellegzetessége volt az is, hogy gyakorivá váltak azok a napok, amikor – az osztrák és szlovák mellett – az olasz határkeresztező kapacitás is telítetté vált.
Szűkösség nem alakult ki, a régió gáztüzelésű erőműveinek termelése messze elmaradt a téli csúcsértékektől. De mivel ezek a magasabb költségszintű erőművek nagyobb óraszámban működtek, megemelték a régiós áramárakat.
A hazai termelés viszont csak korlátozott mértekben reagált az árak emelkedésére, annak ellenére, hogy voltak gazdaságosan üzemeltethető kihasználatlan kapacitások.