Döntő részben a széthasadó atommag mozgási energiájaként, illetve elektromágneses sugárzásként jelentkezik a maghasadás során felszabaduló energia. Ez a mozgási energia alakul át a Paksi Atomerőműben és az ahhoz hasonló elven működő létesítményekben lévő reaktorban cirkuláló vízben hőenergiává, amelyet hasznosítanak az erőműben. A magyar létesítményben négy, úgynevezett nyomottvizes reaktorblokk működik. Ezek két zárt vízkörből, a primer és a szekunder körből állnak. A primer kör egyebek mellett az atomreaktort, a keringetőhurkokat és -szivattyúkat magába foglaló rendszercsoport. Legfőbb feladata a gőztermelés, a nyomás- és hőmérsékleti viszonyok fenntartása.
A nyomottvizes reaktortípus jellegzetessége, hogy a primer köri víz nagy nyomás alatt (123 bar) áll, ennek köszönhetően a vízkörben áramló közeg 300 Celsius-fok körüli hőmérsékleten sem forr el. A szekunder körben található a főgőzrendszer, a turbina és a kondenzátor. Legfőbb feladata a nagynyomású vízből fejlesztett, ideáramló gőz energiájának átalakítása forgómozgássá.
A termelt gőzmennyiség óránként 2940 tonna, amely két egymástól független, nagy méretű berendezést, a turbinákat tartja mozgásban percenként 3000 fordulattal. Ezek hajtják meg a generátorokat, amelyek áramot termelnek.
A Paksi Atomerőmű reaktoraiban – amelyekből összesen négy van – alkalmazott üzemanyag-kazettákból legalább hét kell az önfenntartó láncreakcióhoz. A teljesen feltöltött reaktorban 349 darab üzemanyag-kazetta van, amelyeknek urán-dioxid-töltete összesen nagyjából 44,4 tonna. Egy üzemanyag-kazetta 127,2 kilogramm urán-dioxidot tartalmaz.
A neutronok számát a reaktorban szabályozni kell, hiszen ettől függ a létrejövő maghasadások száma, és így a felszabaduló energia is. A láncreakció szabályozásához neutronelnyelő anyagokat (kadmiumot és bórt) alkalmaznak. A neutronelnyelő anyagot tartalmazó bóracél szabályozórudakat, amelyekből a Paksi Atomerőműben reaktoronként 37 darab található, a hasadóanyag közé lehet engedni, illetve kihúzni, így szabályozva a maghasadást létrehozó neutronok számát.
A reaktorban felszabaduló energia csökkentéséhez a reaktor aktív zónájába kell tolni a szabályozórudakat, hiszen azok elnyelik az épp hasítani készülő neutronok egy részét, így csökken az elhasított uránatommagok száma, következésképpen csökken a reaktor teljesítménye. A teljesítmény növeléséhez több neutronra van szükség, vagyis kijjebb kell húzni a neutronelnyelő rudakat. A szabályozórudak főleg a rövid időn belüli beavatkozáshoz és a reaktor leállításához szükségesek.
A Paksi Atomerőmű több mint harminc éve biztosítja Magyarország villamosenergia-szükségletének jelentős hányadát. Napjainkban az atomerőmű a hazánkban megtermelt áram több mint felét adja. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. jogelődjét, a Paksi Atomerőmű Vállalatot 1976. január 1-jén hozták létre. A cég megalapítása egy új iparág megjelenését jelentette Magyarországon, az atomenergia alkalmazását villamos energia előállítására.
Az 1-es blokkot 1982-ben kapcsolták rá az országos villamos hálózatra, ettől az időponttól számíthatjuk Magyarországon a lakossági atomenergia-szolgáltatást. Az atomerőmű története ugyanakkor egészen a hatvanas évekig nyúlik vissza. Egy 1966-ban született kormányközi egyezményben döntötték el, hogy Magyarországon atomerőmű épül, majd 1967. február 16-án a Nehézipari Minisztérium villamosenergia-ágazat zsűrije a paksi telephelyet fogadta el. Az atomerőmű-beruházás titkárságát 1972 szeptemberében hozták létre, illetve kinevezték az atomerőmű miniszteri biztosát Szabó Benjámin személyében.
Az építkezés 1974-ben kezdődött, és még abban az évben elindult az 1. és 2. blokk építése is. A Paksi Atomerőmű Vállalat 1976. január 1-jén kezdte meg működését.
A beruházás hatására Paks lakóinak száma néhány év alatt 13 ezerről 21 ezerre nőtt. Az építkezés csúcsidejében több mint tízezren dolgoztak az atomerőmű területén, mindezek miatt a település is jelentős változásokon ment keresztül, így 1979. január 1-jén városi rangot kapott.
Tíz érv a nukleáris energia mellett
1. Környezetbarát: A Paksi Atomerőmű működése során nem bocsát ki szén-dioxidot, füstöt, port, pernyét és üvegházhatású gázokat.
2. Stabil: A hazai atomenergia alkalmazása biztonságos és folyamatos energiaellátást tesz lehetővé, csökkenti az ország energiaimport-függőségét.
3. Olcsó: Az atomerőmű évtizedek óta a legolcsóbban termelő létesítmény hazánkban, az üzemanyag politikailag stabil országokból szerezhető be.
4. Helytakarékos: Az üzemanyag szállítása és készletezése egyszerű, több évre elegendő üzemanyag tárolása lehetséges annak kis mérete miatt.
5. Csekély hulladék: Az üzemeltetés során kis mennyiségű radioaktív hulladék keletkezik, amely jól kezelhető, biztonságos elhelyezése pedig hosszú távra megoldható.
6. Munkahelyteremtő: Az atomerőműnek fontos szerepe van a térség fejlesztésében, gazdasági hatása pedig az általa létrejött munkahelyek számában is megmutatkozik.
7. Kiforrott: A Paksi Atomerőműben alkalmazott reaktor kiforrott, biztonságos típus. Nemzetközi szervezetek rendszeres vizsgálatai bizonyítják, hogy az erőmű műszaki állapota megfelel az igen szigorú nemzetközi és hazai követelményeknek.
8. Megbízható: Az atomerőmű rendelkezésre állása magas fokú, nem függ az időjárási viszonyoktól és a napszakoktól.
9. Biztonságos: Nemzetközi statisztikák bizonyítják, hogy az ipari balesetek bekövetkezésének kockázata az atomerőműben jóval alacsonyabb, mint a hagyományos erőmű-technológiák esetében.
10. Versenyképes: Minden műszaki és gazdasági szempont szerint az atomerőmű jelenti a hosszú távú, biztonságos és versenyképes magyar villamosenergia-ellátás alapját.