Kevesebb közbeszerzési eljárásban több közpénzt költöttek el idén az állami szervezetek, mint tavaly – derül ki a Közbeszerzési Hatóság lapunk kérdései nyomán összeállított összegzéséből. A kimutatás szerint 2016-ban január eleje és szeptember vége között 6700 eredményes közbeszerzést zártak le, a procedúrákban 1600 milliárd forintos kiadásról született döntés. Az elköltött összeg több mint kétszázmilliárd forinttal haladja meg 2015 első háromnegyedének adatát, az eljárásszám viszont háromezerrel kevesebb. A részletekből az is kiderül, hogy idén a legtöbb pénzt építési beruházásokra költötték közbeszerzés keretében az állami szervezetek, az építkezésekre szánt összeg megközelítette a hétszázmilliárd forintot. Árubeszerzésre ötszázmilliárdot fordítottak az eljárások meghirdetői, szolgáltatásokra pedig több mint négyszázmilliárdot áldoztak. Kiemelhető ezeken túl az is, hogy a közbeszerzési eljárások legtöbbjében a hazai kis és közepes cégek voltak a befutók: az idén lezárt 6700 közbeszerzésből 5500-at a kisebb gazdasági szereplők nyertek el.
– Tavaly ősz óta a Közbeszerzési Hatóság már menet közben is megvizsgálhatja a megkötött szerződések teljesítését – mondta lapunknak a szervezet egy éve hivatalban lévő vezetője. Rigó Csaba közölte: a hatóság szakértői akár a munkaterület átadásakor, vagyis még a megrendelt építkezés tényleges megkezdése előtt áttekinthetik a közbeszerzés körülményeit. – Így a szabálytalanságok hamarabb kiszűrhetők, az esetleges felelősségre vonás is időben megindítható
– mondta az elnök. A közbeszerzési szerződések ellenőrzéséhez az elmúlt egy évben kétszáz alkalommal fogott hozzá a szervezet, az esetek kétharmada már lezárult, hiányosságra számos alkalommal derült fény. Az elnök közlése szerint ötvenhét alkalommal a közbeszerzési törvény megsértése miatt kezdeményeztek jogorvoslati eljárást, tizenhárom ügyben pedig büntetőfeljelentést tettek. A hatóság ezeken túl kartellgyanú miatt többször is a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, egyszer komplex adóvizsgálat elrendelését kérte az adóhatóságtól, panamai bejegyzésű cégek közreműködése okán pedig a Nemzeti Nyomozó Irodát is megkereste.
– A szabálytalanságok miatt hetvenkétmillió forint bírságot is kiszabott a hatóság keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság – mondta Rigó Csaba, aki úgy vélekedett: az eddigi eredményekből is látszik, hogy a szerződés-ellenőrzés fontos, az új módszer segítheti a közpénzek szabályos elköltését.
Az elnök egy másik új lehetőségről, az úgynevezett öntisztázási eljárásról is beszélt. A korábban szabályszegésen ért és ezért a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplők felmentést kérhetnek az őket terhelő hátrányos következmények alól. Ehhez az érintett vállalkozásoknak három feltételt kell teljesíteniük. Egyrészt meg kell téríteniük az általuk okozott kárt, emellett igazolniuk kell, hogy megfelelően együttműködtek a hatóságokkal és olyan intézkedéseket hoztak meg, amelyek alkalmasak a jövőbeni jogsértések megelőzésére. – Eddig 27 öntisztázási kérelem érkezett, a legtöbb ügyben már a döntés is megszületett – mondta Rigó Csaba, hozzátéve: több kérelem a hazai bankoktól futott be, a pénzintézetek bizonyos csoportja ugyanis versenyjogi szabálytalanság miatt nem indulhatott közbeszerzésen.
Azért, hogy az érintettek a közbeszerzéseket szabályszerűen bonyolítsák le, a hatóság – önkéntes vállalása alapján – több konferenciát is megrendezett. Idén tíz szakmai rendezvényt tartottak meg a Közbeszerzési Akadémia keretei között, amelyeken összesen kétezer résztvevő juthatott fontos ismeretekhez.
Kilépés
Egy kedden megjelent kormányhatározat szerint hazánk kilép a Nyílt Kormányzati Együttműködés elnevezésű nemzetközi kezdeményezésből, amelyhez 2012-ben csatlakozott az antikorrupciós program részeként.
A Hvg.hu megkeresésére a külügyi tárca úgy reagált: az együttműködés a jó kormányzati gyakorlatok megvitatása helyett egyes országok leckéztetésének terepévé vált, valós párbeszédet nem folytat, a tényeket elferdíti, és egyoldalú jelentéseket készít. Kiemelték: a jelentésekben a hazánkat folyamatosan bíráló úgynevezett civil szervezetek véleménye megjelent, a kormányzati választ azonban negligálták. Semmi értelme, hogy egy ilyen, az alapításkor kitűzött céloktól teljesen eltérő szervezetben fenntartsuk a tagságunkat.
Módosítottak a jogszabályon
A jövőben három ajánlatot kell bekérni az egymillió forintot elérő, ugyanakkor a közbeszerzési értékhatár alatti szerződésekre is – sok más mellett ezt tartalmazza a közbeszerzési törvény módosítása, amelyet tegnap fogadott el a parlament. Változott a támogatás fogalma: annak minősül a közbeszerzés teljesítéséhez az ajánlatkérőnek adott pénz vagy juttatás. Ám ebbe nem tartozik bele például az adókedvezmény, illetve az úgynevezett taopénzek juttatása. Százmillió helyett háromszázmillió forintban határozták meg azt az értékhatárt, e felett az ajánlatkérőnek építési beruházáskor a beszerzését meg kell hirdetnie.