A romániai bankok megkezdték a felkészülést az új feltételrendszerre, amely az Első ház elnevezésű programban való részvételt életkorhoz és jövedelemszinthez kötné. Eszerint a jövőben a 35 évet betöltő fiatalok már nem folyamodhatnak az állami garanciájú, kedvező kamatú, ötszázalékos önrészt feltételező kölcsönhöz, illetve azok a személyek sem, akiknek a jövedelme meghaladja a 3000 lejt (nagyjából kétszázezer forintot).
A szaktárca szerint a módosításokat visszaélések kényszerítették ki, sokan ugyanis nyaralót vagy luxuslakást vásároltak a program segítségével, miközben az igazán rászorulók már nem részesülhettek az éves keretösszegből. Korábban bárki élhetett a lehetőséggel, akinek a nevén nem szerepelt bejegyzett ingatlan, illetve aki vállalta, hogy legfeljebb harminc éven belül visszafizeti a kölcsönt. A 3000 ezer lejes nettó jövedelem esetében maximum 1350 lej lehet a havi törlesztőrészlet, a felvehető kölcsön összege pedig nem lépheti túl az 54 ezer eurót (jelenleg 66 ezer euró a felvehető kölcsön felső határa).
A kormányzati programot 2009-ben vezették be, hogy segítsék azokat, akik első lakásuk megvásárlására pályáztak. A kedvezményes hitel révén eddig több mint 220 ezer lakás talált gazdára, ezzel párhuzamosan pedig a nagyobb városokban a folyamat az ingatlanárak meredek emelkedéséhez vezetett. A kezdeményezés eredőjénél az állt, hogy a romániai fiatalok túlnyomó többségének elérhetetlen álommá vált a saját lakás megszerzése.
Világszerte Romániában a legmagasabb – 96 százalék – a saját lakásban élők aránya. Mindezt legutóbb a Property Rescue nevű brit ingatlanügynökség által 2018 második felében készített tanulmány mutatta ki, amely megerősítette egy korábbi mérés eredményét, miszerint az Európai Unióban Románia vezeti a saját lakásban élők arányának listáját. Ezután Szingapúr következik a világranglistán 90,8 százalékkal, míg a dobogó harmadik fokán egy másik, kommunista táborból származó ország, Szlovákia szerepel 90,3 százalékkal.
A tanulmány olyan történelmi előzményekre is kitér, miszerint az 1989-es rendszerváltást megelőző években még 70 százalékos volt az állami tulajdonú lakások aránya Romániában, a kommunizmus bukása után pedig a kormány az ingatlanok mihamarabbi értékesítése mellett döntött.
A román fizetőeszköz, a lej akkori lejtmenete és a rendkívül magas infláció sokaknak lehetővé tette, hogy igen kedvező feltételekkel megvásárolhassák az ingatlanokat a bennük lakók. A legtöbb kelet-közép-európai országban hasonlóan zajlott a folyamat, ez is magyarázza, miért éppen ennek a régiónak az országai dominálják a lista első tíz helyét.
Azonban hiába Románia „a lakástulajdonosok országa”, a többnyire tömbházlakások jelentős része rossz minőségű, javításra szorul. A romániai lakások harmada nemhogy javításra szorulna, de egyenesen strukturális hibával épült, a helyzetet pedig az is jelentősen súlyosbítja a Romániában kiemelkedően magas a földrengésveszély.
Ugyanakkor túlzsúfoltak a lakások, aminek egyik okozója, hogy lakáshiány miatt gyakorlatilag nem létezik a romániai bérlakáspiac. Így gyakori, hogy a családtagok számának bővülése ellenére is több generáció él együtt, miután szinte illúzió számukra a különköltözés. A szigorítás előtt álló Első ház program épp e kilátástalan helyzet enyhítésére hivatott.