– Ha valamikor, akkor az idén várható a rövid távú lakáskiadás érdemi szigorítása, esetleg teljes tiltása egy-egy kerületben, mivel ősszel önkormányzati választások lesznek. A lakossági panaszok miatt már eddig is több belső városrészben merültek fel ilyen elképzelések, amelyeknek most jöhet el az ideje – mondta lapunknak a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője.
Balla Ákost annak apropóján kérdeztük, hogy a VI. kerület tavaly bevezetett másfél milliós parkolóhely-megváltási díja mintájára az év elejétől a VII. kerületben is kétmillió forint plusz áfát kell fizetniük a befektetőknek minden megkezdett 50 négyzetméter után, vagyis egy 60 négyzetméteres lakás esetében az alapdíj kétszeresét. A VIII. kerületben évente négyzetméterenként 1820 forint adót kell fizetni az Airbnb-n kiadott lakások után. Balla Ákos szerint ezek a változások még üzleti kérdést jelentenek, a lakást rövid távra kiadni szándékozó vevő eldöntheti, hogy ilyen többletköltségekkel megéri-e neki ez a tevékenység.
– Más a helyzet a tiltással, amely eddig csak egy-egy társasháznál fordult elő. A lakók a folyamatos hangoskodás, a rengeteg szemét és a sok idegen miatt a szervezeti és működési szabályzatban tiltották meg az az efféle tevékenységet – mutatott rá az ügyvezető. Szélesebb körű változás esetén viszont az airbnb-zők szorult helyzetbe kerülnének: a belső kerületekből szép lassan kiszorulnának, a turisták koncentrációja miatt viszont a külső kerületekben nem éri meg rövid távú kiadásra alapozni. Balla Ákos hangsúlyozta, az airbnb-zés éppen olyan kockázattal járó vállalkozói tevékenység, mint egy pékség megnyitása: ott is előfordulhat, hogy nem lesz elég pék a működéshez, vagy nem veszik a cipót.
– A több helyen életbe lépő tiltás jelentős lakáspiaci hatással járna. Azt látjuk, hogy a családosok szinte egyáltalán nem érdeklődnek a belváros iránt, az egyetemistáknak, pályakezdőknek pedig nagyon drágák lettek ezek a kerületek. Jelenleg nem beszélhetünk „belvárosba vágyódásról”, de ha a drámaian megemelkedő árak visszarendeződnének, ebben változás jönne – fejtette ki a szakértő.
Mindenesetre úgy tűnik, a VI. kerületben tavaly bevezetett díj nem tántorította el a befektetőket. Az adóhivatal adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint Terézvárosban a tavaly január–szeptemberi időszakban 15 százalékos emelkedéssel, 600 ezer forint fölé kúszott az átlagos négyzetméterár az előző év azonos időszakához képest. A most hasonló díjat bevezető VII. kerületben egy év alatt 20 százalékos növekedéssel az átlagos négyzetméterár meghaladta az 555 ezer forintot. Az erzsébetvárosi szabályozás azt jelenti, hogy egy airbnb-zésre szánt 40 négyzetméteres lakás vételárát tíz százalékkal megnövelheti ez a díj.
– A korábbi tapasztalatok alapján az új rendelet nem fogja jelentősen visszavetni a befektetési kedvet – jelezte Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. – A szomszédos Terézváros adataiból is látszik, hogy az árnövekedés nem állt meg, továbbra is vonzó a kerület. Az új szabályozás hatására ugyanakkor az Airbnb helyett megerősödhet a hosszabb távú, hagyományos lakáskiadás – vélekedett.
A szálláshely-szolgáltatásként működő rövid távú kiadás terjedését mutatja az a nemrég készült szakértői becslés, mely szerint az Airbnb-n elérhető budapesti férőhelyek száma majdnem utolérte a főváros szállodai kapacitását. Kirívó adatokat közölt legutóbb a Duna House is, eszerint Budapesten 53 százalékban befektetők vásároltak lakást, átlagosan 64 négyzetmétereset 40,5 millió forintért. Vidéken a fő vásárlási ok – legalábbis a DH ügyleteinél – szintén a befektetés volt, nagyjából 30 százalékban.