Az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható, aminek biztosítása érdekében, a monetáris tanács megítélése szerint, az alapkamat jelenlegi szintjének és a laza monetáris kondíciók fenntartása szükséges – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntéshozó testületének legutóbbi kamatdöntéséről tegnap kiadott rövidített jegyzőkönyvben.
Szeptemberben a tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig –0,15 százalékon hagyta; a kilenc tag egyhangúan szavazott. A monetáris tanács korábban ismertetett álláspontját megerősítve rögzítette, hogy a vezető jegybankok gyakorlatához hasonlóan az MNB is felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos helyreállítására, vagyis a feltételek szigorítására.
A monetáris tanács döntött a 3 hónapos betéti eszköz 2018. végi kivezetéséről. A három hónapos betét jelenlegi 75 milliárd forintos állománya 2018 decemberében nullára csökken. A kötelező tartalékra és a preferenciális betétre fizetett kamat továbbra is a jegybanki alapkamattal egyezik meg. Ez azt jelenti, hogy új irányadó eszköz lép életbe, a jövőben a kötelező tartalék veszi át ezt a szerepet.
Előretekintve a jegybank két eszköz, a forintlikviditást nyújtó csereállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat.
Az MNB legutóbbi kamatdöntésével, illetve iránymutatásával meglehetősen vegyes üzeneteket küldött a piaci szereplőknek. Egyrészt kijelentette, hogy kész feladni az eddigi különutas, a feltétel nélküli lazítást szem előtt tartó politikáját, amennyiben azt indokolják a piaci feltételek. Egyúttal meghirdette a növekedési hitelprogram újabb fejezetét, amelyben rögzített kamatköltségekkel juthatnak hitelhez a cégek. Ezzel a lépéssel viszont a többletlikviditás irányába lép a jegybank, amit továbbra is szükségesnek tart ahhoz, hogy jövőre elérhető legyen a 3 százalékos középtávú inflációs cél.