A magyar vállalkozói kultúrát az elmúlt száz évben két nagy sokk érte: a magáncégeket a kommunizmus negyven éve alatt éppen csak megtűrték, a rendszerváltoztatás utáni években pedig a külföldi tőkét részesítették előnyben a magyarral szemben – mondta kérdésünkre György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára.
A 90-es években elfogadott, példátlanul szigorú csődtörvény következtében 1992 és 1996 között arányosan hétszer annyi vállalkozás szűnt meg nálunk, mint Lengyelországban és ötször annyi, mint Csehországban. Az ott állva maradt középvállalkozások közül sok ma is a gazdaság fontos szereplője. A rossz örökség része, hogy a hazai kkv-szektor összetétele nem szerencsés – mondta az államtitkár.
Az ötszázezer működő cégből a legtöbb egyszemélyes mikrovállalkozás; tíz főnél többet csak 36 ezer foglalkoztat. A klasszikus kapitalizmus öntudatos vállalkozója nemcsak pénzt csinál és adót fizet, hanem felelősséget érez a szűkebb-tágabb környezete iránt, és ebbe beletartozik a munkahelyteremtés is. Ehhez pedig mindenképpen társas vállalkozásokra van szükség. A nagyobb vállalkozások ráadásul jobban ki tudják használni a méretgazdaságosságból fakadó, termelékenységet javító előnyöket is.
Mindezek miatt alakult ki nálunk – mint a régió legtöbb országában – a duális gazdaságszerkezet: egyfelől vannak a nagy hatékonysággal dolgozó multik, a hozzájuk kapcsolódó viszonylag kevés, a multiknak beszállítani képes közepes cég és a sok, csak a hazai piacra dolgozó kisvállalkozás.
Ráadásul a szabályozási környezet sem segítette a kicsik felemelkedését: míg a külföldi tulajdonú vállalatok teljes adóterhelése hosszú éveken át 10-18 százalékos szinten volt, addig a hazai kis és közepes méretű vállalkozások 52-56 százalék adóteherrel voltak kénytelenek szembenézni 2010-ben. Azóta jóval kedvezőbb a kép; nyolc év alatt a hazai cégek terhe 39 százalékosra mérséklődött – emlékeztetett György László.
A cél most nem lehet más, mint hogy a versenyképes, fejlődőképes hazai cégek ugyanolyan terheket viseljenek, mint a külföldiek – utóbbiak abban a kedvező helyzetben vannak, hogy közvetlenül hozzáférnek a világpiachoz.
Hogy mit tehet a hazai gazdaságpolitika ebben a helyzetben? Egyfelől az arra alkalmas vállalkozásokat hozzásegítheti ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi értékláncokba, másfelől a hazaiak közül a kiugrás lehetőségét magukban rejtőket támogathatja abban, hogy saját, magyar tulajdonú globális márkákká, multikká váljanak. Elődeink nem vigyáztak arra, hogy olyan világmárkák, mint az Ikarus vagy a Caola, megőrizzék piaci pozícióikat, így most ránk vár a feladat, hogy segítsünk felnőni a maiak közül azoknak, amelyek képesek erre – mondta az államtitkár.
A hazai vállalatok szélesebb körére elsősorban az adószabályokkal és az adminisztráció szabályozásával lehet támogatólag hatni. Mindkettő esetében az adminisztráció egyszerűsítése és a terhek mérséklése a cél. A hazai vállalatok adóterhelése 2010 óta folyamatosan csökkent, az adminisztráció egyszerűsítésében pedig komoly előrelépést hoz a digitalizáció, amelyet a kormány is támogat. Az e-számla-rendszer például, amikor már általánossá válik a használata, nagy könnyebbséget jelent majd a teljes vállalkozói körnek. Néhány éven belül ahogy a magánszemélyeknek, úgy a kkv-knak is a NAV fogja elkészíteni az adóbevallását – emlékeztetett György László.
A kisvállalkozások jelentős körének komoly tehercsökkenést hozhat a digitalizáció a mindennapi működésben is – mondta az államtitkár. A digitalizáció, az automatizáció, a robotizáció, az adatalapúság, a mesterséges intelligencia alkalmazása nemcsak a járműiparban vagy az űrtechnológiában hasznosítható, hanem egy kis cég mindennapi életében is. Képzeljünk el egy háromfős vállalkozást, amelyhez e-mailben befut egy megrendelés.
Ennek megvan a maga útja, az ügyfélszolgálattól a műhelyen, a raktáron át a kiszállításig. Minden egyes lépést adminisztrálni kell, hogy követhetők, elszámolhatók legyenek a folyamatok. Ezt jelenleg alkalmazottak végzik.
Ám létezik már olyan, felhőalapú szolgáltatás, amely ezt a teljes folyamatot – a megfelelő megvalósítás és finomhangolás után – automatikusan elvégzi. A vállalkozás nem alkalmazottat fizet, hanem havonta egy számlát, és a felszabaduló pénzt, munkaidőt a cég tevékenységének fejlesztésére fordíthatja. A mai körülmények között az is fontos, hogy kevesebb alkalmazottal végezhető ugyanaz a tevékenység – mutatott rá György László.
Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a munkaerőhiányt kár valamilyen csapásként felfogni a kkv-szektorban, ugyanis a környező országokban évtizedek óta ez volt a normális piaci helyzet. A Fidesz-kormányzat éppen azért tűzte ki célul egymillió munkahely teremtését, mert 2010 előtt ennyivel volt kevesebb a szükségesnél, ami a munkapiac normál feszességét biztosította volna.
A kkv-k digitalizációs átalakítására természetesen át kell formálni a cégvezetők szemléletmódját, ám ez nem megy parancsszóra, ehhez találékonynak kell lenni, meg kell találni az utat a vállalati döntéshozókhoz – mondta György László.
Fontos további eszköz, hogy az egyetemek és az iparvállalatok között kialakult K+F együttműködésbe bevonják az arra alkalmas kkv-kat is, nemcsak üzleti lehetőségeket, hanem képzést, mentorálást is kínálva nekik. A kormány a beszállítókat is fejleszti, az országban letelepült nagy iparvállalatokkal együttműködve, valamint olyan vállalkozásokat támogat, amelyek saját termékeikkel ki tudnak lépni a fogyasztói piacokra. Számukra jött létre a Gazella program, a magas növekedésű cégek számára kidolgozott támogatáscsomag.
A digitalizációnak, ahogy egyre inkább előre halad, megmutatkozik egy járulékos hatása is: fehéredik a gazdaság – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Éppen a kisvállalkozások lakossági szolgáltatása az a terület, ahol ma még kevéssé működik a számlaadás. Ahogy egyre kisebb területre szorul vissza a készpénzhasználat, ahogy digitális rendszerek tartják nyilván a gyártást, a szállítást és a fizetést, úgy szorul majd vissza a szürkegazdaság is.
Ez a folyamat megkezdődött; az elmúlt évtizedben a GDP 26 százalékáról húsz százalékra csökkent a szürkegazdaság aránya. A digitalizáció terjedésével párhuzamosan pedig további fehéredésre számít a kormányzat, amivel a tisztességesen működő vállalkozások és munkavállalók adóterhe tovább csökkenthető – ismertette György László.